88192. lajstromszámú szabadalom • Füstgázelemző készülék
Megjelent 193Q . évi november hó 3-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88192. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Füstgázelemző készülék. Török Pál gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi junins hó 11-ike. A találmány tárgya füstgázelemző készülék, melynél az eddigelé ismeretes füstgázelemző készülékeknél használatos edényeken, nevezetesen a mérőedényen és az 5 elemzésre szolgáló két folyadékot tartalmazó edényeken alkalmazott csaprendszer helyett csupán egyetlen csapot alkalmazunk, miáltal az előállítási költséget és a csapok tömítettségével járó munkálato-LO kat lényegesen csökkentjük és a kezelést egyszerűvé tesszük. A találmánybeli kiképzéssel lehetővé tesszük továbbá azt is, hogy a különben is szükséges egyik elágazó vezetéket akként alakítsuk, hogy L5 ebbe egy magában véve ismert gázelégető készüléket helyezhessünk, illetve ebből eltávolíthassuk, anélkül, hogy a mérőedényen és a többi edényen vagy ezek összeköttetésein bármilyen beavatko!0 zásra szükség volna. A találmány értelmében mindezt azáltal érjük el, hogy a mérőedény és a gázelemzéshez szükséges két edény közötti vezetékekbe egy kétfuratú csapot ikta!5 tünk be, melynek minden V*. fordulatára a gázelemzési müvelet egy szakasza jut, hogy továbbá a mérőedényből az említett csaphoz vezető egyik elágazást oly csővé képezzük ki, melybe egy gázelégető szerv (0 helyezhető be és távolítható el az edények és vezetékek érintetlenül hagyása mellett. A csatolt rajz jelen találmány tárgyát egy példaképpeni foganatosítási alakban tünteti fel és pedig az 15 1. ábrán oldalnézetben, részben metszetben, a 2. ábrán elölnézetben, részben pedig metszetben, míg a 3., 4., 5. és 6. ábrák a csap különböző négy állásával létesített összeköttetéseket 40 mutatják be vázlatosan. A szokásos alakú (1) gázmérő-edény legfelső pontjából a kapilláris (2) cső vezet a ferdén elrendezett, vastagabb (3) csőbe, melynek felső szabad vége a gázelégető 45 szerv tömített módon való behelyezése céljából kúposán van megmunkálva. A bő (3) csőből a kapilláris (4) cső ágazik ki. Utóbbi, valamint a (3) cső az (5) csap (6) fészkébe torkolnak és pedig a (3) cső a (6) csapfé- 50 szek szűkülő hátsó részébe oldalt, míg a kapilláris (4) eső a mellső bővebb csapfészekrószbe felülről. A vizsgálandó füstgáz az (1) mérőedénybe a kapilláris (7) csövön keresztül jut, mely a (6) csapfészekbe a (4) csövön keresztül vett keresztsíkban torkollik be oldalról. A 2. ábrán feltüntetett osapállás mellett, mely vázlatosan a 3. ábrán látható, a vizsgálandó gáz a (7, 4, 2) csöveken 60 keresztül jut az (1) mérőedénybe. Ebben térfogat szerint ismert módon pontosan leméretvén, az (5) csapot az óramutató-járással megegyező értelemben % fordulattal elforgatjuk (4. ábra), mikor is a vizs- 65 gálandó gáz a kapilláris (4) és (8) csöveken keresztül a (9) edénybe jut. A (8) cső ugyanis a (4) csövön keresztül vett keresztsíkban oldalról torkollik be a (6) csapfészekbe. A szénsavnak a (9) edény- 70 ben való elnyeletése után a gázokat az (5) csap változatlan állása mellett az (1) mérőedénybe szívatjuk vissza. Ezt követőleg az (5) csapot az óramutató-járással megegyező értelemben % fordulattal to- 75 vábbforgatjuk (5. ábra), mire az (1) mérőedényben lévő gázt, melynek az előző elnyeletés folytán bekövetkezett fogyat-
