88189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fehérjetartalmú anyagból készült műszaru masszának további feldolgozás céljaira való előzetes mechanikus megmunkálására

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jNnraL SZABADALMI BIRŐSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 88189. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fehérjetartalmú anyagból készült műszarn masszának további feldolgozás céljaira való előzetes mechanikus megmunkálására. * ,Te.j olit" Műszarú- Gomlb és Díszműárugyár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 30-ika. Fehérjetartalmú műszaruariyagoknak az eddig ismeretes eljárások szerint való előzetes mechanikus megmunkálása szá­mos hátránnyal van egybekötve. Az is-5 mert eljárások egyrészt körülményesek, költségesek, a keresztülvitelük különös szakértelmet, állandó és gondos felügye letet igényel, másrészt a massza minő­sége, fizikai tulajdonságai, homogénítása, 10 a megmunkálás leltételeivel (nyomás, hő­mérséklet, víztartalom, a megmunkálás időtartama, illetve a massza folytatólagos tovamozgatásának sebessége) érzékeny Összefüggésben állanak és még egy és 15 ugyanazon gyártási folyamaton belül sem állandóak A műszaruanyag plaszticitásának biz­tosítására mostanáig a kenyérgyártó-, a csőtészta-, a gumi- és a malomiparban jól 20 ismert végnélküli csavart alkalmazták, mely a mellső végén szitabetéttel lezárt csőben forgathatóan van ágyazva. A cső hátsó végénél bevezetett anyagot a vég­nélküli csavar lassan fokozatosan előre-25 nyomja és a szitabetéten vagy a gyűrű­alakú nyílással ellátott szájrészen keresz­tülsajtolja. A nyomás a cső hátsó végén a legkisebb, a cső mellső vége felé foko­zatosan, azonban nem egyenletesen nő, az 30 anyag finom egyenletes meggyúrása he­lyett aránylag nagy erőszükséglet, mel­lett a részecskék plasztikussá tétele", a végnélküli csavar kerülete, illetve a cső falai mentén nagyobb, míg a csavarme-35 netek mélyebben fekvő részeiben kisebb, mimellett folytatólagos üzem biztosítása és a munkaszükséglet lehető csökkentése céljából a cső hátsó végét állandóan hűteni és a szitabetét közelében lévő mellső végét állandóan hevíteni kell. A 40 hűtött zónából a hevített zóna felé előre­haladó anyag mindenkori fizikai tulaj­donságai a hőmérsékleti viszonyoktól, a tovamozgás sebességétől, az egyenlőtlen nyomáselosztástól, a tapadási viszonyok- 45 tói függően változnak, mimellett az anyag az egyenlőtlen nyomáselosztás és a nagy súrlódás (tapadás) következtében a cső falánál, illetve a végnélküli csavar közelében lassabban halad előre, mint ott, 50 ahol az anyagrészecskék egymáson csúsz­nak, illetve gördülnek. A végnélküli csavar segélyével való gyúrásnak egyik legnagyobb hátránya azonban abban áll, hogy az anyagot a be- 55 adagolás előtt nem lehet a további fel­dolgozás céljaira feltétlenül szükséges mértékben nedvesíteni, mivel a csőben a folytonosan fokozódó, azonban egyenlőt­lenül eloszló nyomás és a változó hőmér- 60 sékleti viszonyok következtében a víz he­lyenkint nagyobb cseppek alakjában ösz­szegyűl és az egyenletes szilárdságot és homogénitást károsan befolyásoló, az anyag belsejében szabálytalanul eloszló 65 maradandó jhólyagokat, likacsokat, üre­geket alkot. A vízcseppeken kívül a magas hőmérsékleten a vízből felszabaduló lég­buborékok és gázbuborékok is károsan be­folyásolják az anyag homogénitását. A 70 víz, illetve vízgőz a likacsokból a nyomás megszűntével felszívódik ugyan vagy tel­jesen elpárolog, azonban az üregek, illetve likacsok megmaradnak. Végnél­kiili csavar segélyével gyúrt, kellően '5 nedvesített anyagnál ezen jellegzetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom