88175. lajstromszámú szabadalom • Szalmatüzelésű kazán

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88175. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Szalmatüzelésű kazán. Simonyi Dezső gépész és Horváth József gazdálkodó Kiskunfélegyháza. A bejelentés napja 1923. évi március hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát oly kazán ké­pezi, melyben szalma és más hasonlónagy lánggal égő tüzelőanyagok gazdaságosan elégethetők. 5 A találmány lényegében abban áll, hogy az ismert szerkezetű kazán tűzterébe a rostély fölé, a tűzcsövek elé egy lángtörőt, a tűzcsövekbe magukba pedig spirálisan összecsavart laposvasból készült válasz-10 falat helyezünk, melyek arra kényszerí­tik a lángot, hogy nagyobb utat írjon le a kazánban és így abból kisebb hőfokkal tá­vozzék. A találmány tárgya a mellékelt rajzon 15 példaképpen felvett kiviteli alakban van feltüntetve és pedig az 1. ábra függélyes hosszmetszet és rész­ben nézet, a 2. ábra az 1 . ábra A—B vonalán át vett 20 metszet, a 3. ábra pedig részletrajz. Az (A) tűzszekrény mindkét oldalára az ívalakúan meghajlított (a) laposvasak vannak felszerelve, melyre a (b) és (c) ke-25 resztirányú rúdak vannak felerősítve. A kazán tűzterébe, a rostély fölé és a tűz­csövek elé a (d) lángtörő van helyezve, mely az (e) kampója segítségével a ke­resztirányú (b) rúdra van ráakasztva, 80 felsőrészén pedig a keresztirányú (c) rúdra támaszkodik. A (d) lángtörő két részből van összeszegecselve, hogy a tűz­térbe beszerelhető legyen és a tűztér egész szélességét elfoglalja. Alsó lapja homo-85 rúan van meghajlítva ós egész a tűzeső­falig ér, a homorú lap egy merőleges (d') lapban folytatódik, mely között ós a ka­zán homlokfala között egy bizonyos köz van hagyva. A (d') merőleges fal a (d2) vízszintes lapban folytatódik, mely az (f) 40 laposvassal van a lángterelő homorú lap­jának hátához merevítve. A tűzzsövek mindegyikébe egy spirális alakban meghajlított kb. 3—4 mm. vas­tag (h) laposvas van elhelyezve (1. és 3. 45 ábra), melynek szélessége épp akkora, mint a tűzcsövek belvilága. Ez a lapos­vas úgy van meghajlítva, hogy a cső egész hosszára 5—6 csavarás essék. A vas elején egy lyuk van, melynek segélyével 50 az a csőből kihúzható. A találmány szerinti kazán működése a következő: A rostélyra helyezett tüzelő­anyag lángja nem távozhat egyenesen a tűzcsöveken, hanem a lángtörő alsó ho- 55 morú oldalába ütközve kénytelen annak mentén fölfelé hatolni, majd a (d') függé­lyes homloklap és a (g) kazánfal között áthatolva a (d2) lap e mentén halad és végül belejut a tűzcsövekbe. A tűzesővé- 60 ken szintén nem haladhat egyenes vonal­ban, hanem kénytelen az abba behelye­zett (h) vas csigavonalait követni. Ily módon tehát a láng és a légnemű tüzeléstermékek nagyobb utat írnak le a 65 kazánban, tehát annak több melegener­giát adnak le és kisebb hőfokkal távoz­nak a kazánból, ezért kevesebb tüzelő­anyag kell ugyanazon gőzmennyiség ter­melésére. A csőbetét egyúttal mint szik- 70 ráfogó is szolgál és ha a cső nagyon kor­mos, a betét kihúzásával annak a kitisz­títása is megtörtént. Úgy a lángtörő, mint a (h) betét minden kazánba beszerelhető és az előállítása nagyon olcsó. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom