88161. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felfüggesztett járművek dülöngélésének csökkentésére

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 881(J1. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Berendezés felfüggesztett jármüvek dülöngólésének csökkentésére. Mercier Henri mérnök Páris. A bejelentés napja 1915. évi juniua hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1914. évi május hó 14-ike. Nagy hajlékonysági! rúgóknak vagy pneumatikus felfüggesztéseknek önmozgó vagy egyéb járműveknél való alkalmazása esetében a jármű kanyarulatoknál 5 a centrifugális erő vagy a talaj egyenetlenségeinél a nehézségi erő hatása alatt lényeges oldalkihajlást vagy dülöngő mozgást végez. A kocsiszeKrénv súlypontja annál jobban tér ki, minél maga-10 sabban van elhelyezve; minthogy emellett a felfüggesztések egyike túlságos mértékben behajlik, másika pedig kinyúlik, a kocsiszekrény mozgása még jobban érvényre jut és az utasokra kellemetlenül 15 hat, sőt azokban félelem érzetét is keltheti. A találmány célja ezen hátrány elkerülése és a találmány abban 411, hogy a kocsiszekrény és a tengely között oly össze-ÍO köttetést létesítünk, mely lehetővé teszi, hogy a tengely mozgása mindig szabadon mehessen végbe és a kocsiszekrény csakis eléggé távol fekvő tengely körül lenghessen ki, ami által az utasokat nyugtala-35 nító dülöngés létrejötte el van kerülve. A lengési középpont a kerekeknek a talajjal való érintkezési pondjai között a talajon a középen fekvő ponttól, melynek aza tulajdonsága, hogy a fel n«m függeszr 80 tett rendszer pontjai közül a legkisebb mértékben mozdul el, lehetőleg: távol van elhelyezve. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező berendezés egy foganatosítás! 85 alakja oldalnézetben van feltüntetve. A találmány értőimében az (A) tengely megfelelően választott (B) pontján egy csuklót vagy csuklórendszert rendezünk el, melyihez a (C) rúd csatlakozik. Ez a 40 (C) rúd az (E) alvázhoz az (F, F') csapok útján erősített (D) vezetékben csúszik; az (F, F') csapok a (G, G') rúgók hatása alatt állnak, melyek a (D) vezeték oldalirányú mozgását szabályozzák. A (H, H') kocsirúgók akár lemezes fémrúgók, akár 45 pneumatikus rúgók vagy hasonlók lehetnek. A jármű az (I, I') kerekeken jár. Az a pont, amelyen a (B) csukló legcélszerűbben elrendezendő, az (0) pont, azaz a két keréknek a futófelülettel való 50 érintkezési pontjai között a talajon mért középpont. Az (O) pontnak egészen különös tulajdonsága van. Ha ugyanis a tengely a kerekeknek akadályokon vagy mélyedéseken való átmenete folytán a leg- 55 különbözőbb lengéseket végzi is, akkor a vendszer fel nem függesztett részéii ez a pont az, mely úgy függőleges, mint harántirányban legkevésbé mozdul el. A legkisebb elmozdulások ezen , középpontja 60 tehát a legalkalmasabb arra, hogy a nem felfüggesztett tengely és a felfüggesztett szekrény közös lengési középpontját képezze. A gyakorlatban, az elméleti eredmény 65 megközelítő elérése céljából az (O) pont valamivel magasabbra van helyezve és a csukló (B)-nél, a tengely mélyített helyén van elrendezve úgy, hogy alatta még elegendő hely marad meg. A feltüntetett 70 egyetlen csukló helyett (B)-nél csuklórendszert is rendezhetünk el, mely ismert kinetikai eleveken alapszik és úgy van kiképezve, hogy a ^ü) rúd forgási közép pontja virtuálisan az (O) pontba legyen 75 áthelyezve. A berendezés működése a következő: A jármű mozgása köziben a tengely az (0) pont — vagy megközelítően a (B) pont — körül lengve a talaj egyenetlenné- 80