88153. lajstromszámú szabadalom • Fűtő készülék

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88153. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkészülék. Kirschmann Leopold mérnök Berlin-Halensee. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi november hó 16-ika. A találmány fűtőkészülékre vonatkozik lakóhelyiségek szájára, melyeknél a szobalevegő felmelegítése a fűtőgázok által hevített vizet tartalmazó radiátorok j segélyével történik. A találmány lényege az, hogy a fűtőkészülék és a radiátorok egységes szerkezetet alkotnak, melyben a radiátorokat részben a fűtőgázok, részben a szobalevegő öblögetik körül és egy a ) szerkezetben végbemenő vízfcörfolyamatnak huzatait alkotják. A fűtőkészülék tehát radiátorok segélyével létesített melegvíz-fűtésre vonatkozik, ettől azonban abban különbözik, hogy j minden egyes radiátorhoz külön-külön hőforrás tartozik úgy, hogy ezen fűtőkészülékek bármelyike külön-külön is üzembe helyezhető és hogy minden egyes fűtőkészülékben zárt vízkörfolyamat megy ) végbe. Azon fűtőkészülékekkel szemben, melyeknél a szobalevegőnek közvetlen felmelegítése fűtőgázoktól átjárt huzatok segélyével történik, a találmány azt az előnyt nyújtja, hogy a hevitőközeg és a j szobalevegő közötti érintkezési felületek tetemesen nagyobbak lehetnek, mint az előbb említett berendezéseknél. Ezeknél az ismert berendezéseknél, melyeknél a szobalevegő a fűtőgázok huzatait közvetle) nül körülöblögeti, a fűtőgázok nyújtotta fűtőfelület nagysága korlátolt, mert annak legnagyobb hossza a huzatviszonyoktól függ, tehát bizonyos mértéket neon szabad meghaladnia, ha azt akarjuk, hogy 5 a fűtőgázok kifogástalanul elvonuljanak. Ezzel szemben a találmány tárgyát alkotó fűtőkészüléknél a szobalevegő és hevitőközeg közötti érintkezési felületek sokkal nagyobbak lehetnek és csupán azt a feltételt kell teljesítenünk, hogy a fűtő- 40 gázok és a víz közötti érintkezési felületek az előbb említett mértéket meg ne haladják. A tiszta gáztüzelésű kályhával szemben a találmány tárgya azzal az a további 45 előnnyel is jár, hogy a szobalevegő a fűtőgázokkal egyáltalában nem jut érintkezésbe, továbbá, hogy a levegő felhevítése nagy érintkezési felületeken megy végbe ós ennek megfelelően a melegedés 50 egyenletes lesz és hogy a fűtés lekapcsolása után, a kályha fűtőhatása nem szűnik meg, mert az abban foglalt vízmenynyiség hőtárolót alkot. A vizeit, ilyfajta kályhában, aránylag rövid idő alatt hoz- 55 zuk hatásos hőmérsékletre úgy, hogy ez a kályha a tiszta gáztüzelésű kemence előnyét is nyújtja, mely abban áll, hogy a fűtőhatás gyorsan megindul. A találmány tárgya a direkt gáztüzelés előnyét a ra- 60 diá tor okkal üzemben tartott melegvíz fűtésnek valamennyi előnyével egyesíti/ A rajz 1—3. ábrái a találmány szerinti újításokkal felszerelt kályhánlak előlnézetét, oldalnézetét és az 1. ábra A—A vonala 65 szerinti vízszintes metszetét szemlélteitik. A 4. és 5. ábrák függélyes metszetek a 3. ábra B—B ós C—C vonala szerint. Mint az ábrákból kitűnik, a fűtőkészülék (1. ábra) több, egymás mellett elren- 70 dezeitt radiátorszerű testből, még pedig részben a függélyes helyzetű, lapos, egyszerű és részben a függélyes (w) ikercsövekből áll (3. ábra). Valamennyi radiátorszerű (W, w) testnek alsó és felső 75 torkolatai két közös, vízszintes, a fűtőberendezés egész hosszára és szélességére