88139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás léghijjas edények előállítására

— 2 -mérséklet a kemencében körülbelül 250°-ra emelkedett, a (8) szálakat a (16) áramforrás által szolgáltatott áram segélyével izzásba hozzuk. Ezt az áramot körül-5 belül 10%-kai választjuk nagyobbra, mint az az áram, amelyet a kész készülék üzemben tartásához rendesen alkalmazunk. Ezután a (4) és (5) elektródák végszorítói között fokozatos potenciálkiilönb-10 séget alkalmazunk a (20) vizsgálócsiptető segélyével, amely a körülbelül 220 volt feszültségű egyenáramú áramforráshoz kapcsolt (21) potencióméterrel van össze kötve. A (3) szál a (22) áramforrás nega 15 tív sarkával áll összeköttetésben, amint az a rajzból látható. A (20) vizsgálócsip tető a (22) áramforrás pozitív sarkává! van összekötve. Az említett összeköttetés folytán a (3) katoda és azon (4) vagy (5) 20 elektróda között elektronkisülés következik be, amelyhez ekkor a (20) vizsgálócsiptető van kapcsolva. Ez a feszültség különbség a (21) potenciométer beállítása útján elég nagyra van választva, hogy 25 kellő térfogatú elektronkisülés létesüljön a (20) vizsgálócsiptetővel összeköttetésben álló elektróda felhevítése végett, mikoris ez az elektróda izzásba jön. Az elektróda ily módon való hevítése által 30 az elektróda által elnyelt gázok kiűzetnek. A (3) és (4) vagy (5) elektróda között fenntartott feszültségkülönbség következtében beálló elektronkisülés folytán az 85 ennek pályájában levő bárminő gáz részleges ionizálása következik be. Ha ily módon kellő mennyiségű gáz ionizálása bekövetkezett, úgy a (9) edények egy ró szében vagy valamennyiben kék fény íO jelentkezik, ami a (15) ablakokon át könynyen megfigyelhető. A kék fény intenzitása a jelenlevő gáz mennyiségétől, az áramtól és a (3) katoda, valamint (5) anoda között fennálló potenciálkülönb 45 ségtől függ. Adott áram és potenciálkülönbség esetén tehát ez a kék fény fokozatosan annál gyengébb lesz, minél ritkábbá válik a gáz az edényben, amíg végül a fény eltűnik. 50 Ily módon a kellő léghíjasság számára látható jelzés áll rendelkezésünkre. így például távbeszélőberendezéseknél alkalmazott hőionos átvivők üveggömbjének evakuálásánál kitűnt, hogy a kellő lég-55 híjasságot akkor értük el, ha a kék fény már nem látható többé, amidőn körül belül 175 volt feszültségkülönbség van a (3) katoda és (5) anoda között. Ha ezt a pontot elértük, akkor az edényeket fokozatosan hűtjük és a szivattyúról való le- 60 kapcsolás után leforrasiztjuk. Ezután az edényeket befejező műveletnek vetjük alá, amely abban áll, hogy rendes hevítő áramot vezetünk át a (3) szálon és a (3) katoda, valamint (5) anoda között a ren- 65 des működési feszültséget alkalmazzuk. Azt találtuk, hogy például átvivők 15—20 óráig tartó befejező művelet után tartósakká válnak és állandó, valamint egyenletes eredményeket adnak. 70 Azon esetben, ha az evakuálandó hőionos készülék nagyon finoman hurkolt (4) ráccsal van ellátva, mint például a feszültségerősítő átvivők, úgy nehézséggel jár olyan áramot alkalmazni, amely- 75 nek révén az (5) elektróda alkalma® módon kellő mértékben felhevíthető. Ilyen esetekben előnyösnek bizonyult, ha a körülbelül 60 volt feszültségű (23) telepből álló pozitív pótpotenciált kapcsolunk a 80 (4) rácseliektrodához azzal egyidejűleg, hogy a (22) telepből pozitív feszültség van az (5) anodához kapcsolva. Ezáltal az elektronoknak az (5) anodához való áramlása növekedik és minthogy bizonyos 85 áram is kering a (3) szál, valamint (4) rács között, ennélfogva a feszültségeket akképen állíthatjuk be, hogy úgy a (4), mint az (5) elektróda egyidejű hevítése következik be. 90 Egyes edényeknél az eljárás előző része gyorsítható azáltal, hogy a (4) rácselektrodához és (5) anodához ugyanazon nagy feszültséget kapcsoljuk, mint aminő az utóbb ismertetett műveletnél csupán az 95 anodához van kapcsolva. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nagyfokú léghíjasság létesítésére hőionos kisülési készülékekben, amely abban áll, hogy az edényben az 10 evakuálási művelet tartama alatt elektronkisülést idézünk el, úgy hogy a? elektron kisül és az edényben elrendezett elektrodaelemet éri, miáltal ezt felhevíti és így az elnyelt gázok kiűzetnek. 10 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás nagyfokú léghíjasság létesítésére hőionos kisülési edényekben, amelyekben több elektróda van elrendezve, mely abban áll. hogy az egyik elektródát izzásig ni hevítjük és ezen, valamint egy másik elektróda között elektronkisülést idézünk elő, miáltal a második elektróda felhevül és az általa elnyelt gázok kiűzetnek. 11;