88136. lajstromszámú szabadalom • Elektronkészülék és üzemeljárása

— 3 — jelzi. Ha a mágneses mező azon érték alá csökken, amelynél az elektronáram meg­szakíttatik, a (20, 21) áramkörben áram fog megindulni, mint ezt a (C) eredmény­vonal mutatja. Láthatjuk, hogy az áram a mágneses mező csökkenésével rohamo­san növekszik egy maximumig, azután lényegileg állandó marad s a mágneses mező növekedésével ismét zérusig csök­ken. Azon intervallumban, melyben a mágneses mező maximális, a (20, 21) áramkörben nincs áram. Némely esetben a (18) áramforrás elhagyható. Ilyenkor a (20, 21) erősített áramkörben az áram a (16, 17) áramkör áramának kétszeres frekvenciájával fog bírni. A (19) transz­formátornak elégséges áramot kell szol­gáltatnia ahhoz, hogy a szálazat izzíttas­sék és a szabályzó mező létesíttessék, i Ha a 4. ábrabeli rendszert váltakozó­áramnak egyenirányítására használjuk, akkor a (25, 26) magnetronok anodáit a (27) transzformátor sekundártekercsénelc egy-egy ellentétes pólusához, mindkét i kathodát pedig a (28) egyenáramkörhöz kapcsoljuk, mely a transzformátor sekun­dártekercselésének egy neutrális pontjá­hoz van kapcsolva és (29) terhelést tar­talmaz. A (25, 26) magnetronok kathodáit I a (30, 31) transzformátorok sekundár­tekercsei látják el árammal. E transzfor­mátorok primártekercsei a (32) fővezeté­kek által tápláltatnak, melyek a (27) transzformátor primartekercsét is táplál-i ják. A kathodaáramok mágneses mezejé­től eltekintve, a feltüntetett egyenirá­nyító rendszer igen hasonlít az olyan szabványos kenetron egyenirányító rend szerhez, amelyben az egyenirányítás egy ) az észrevehető elektronkisugárzáshoz szükséges hőmérsék alatt működő anoda és egy izzó kathoda közötti, vakuumban fellépő unilaterális konduktivitásnak a következménye. A magnetron egyenirá­> nyitókban a kathoda körüli mágneses mezők az elektronokat elterelvén, az elek tronoknak az anodához való áramlása nak lehetővé tételére a kathodaáramot csökkenteni, vagy megszüntetni kell. ) A (25, 26) magnetronok kathodaáram­köreiben az áram váltakozva szakíttatik meg, valamely alkalmas szerkezet, pl. a (33) forgókapcsoló révén, melyet a (32) áramkör áramának váltakozásaival syn-5 chronikusan hajt a (34) motor. A (34) mó tort pl. a (32) fővezetékek, a (35) vezeté­kek és a (36) transzformátor révén táp­lálhatják. A rajzon feltüntetett forgó­kapcsoló kellően arányosított vezetőszeg­menssel és szigetelőszegmenssel bír. Egy 60 félfordulat alatt áram folyhat a (40, 41) vezetékeken át a (26) magnetron kathodá­jához s e körül elég erős mágneses mezői létesíthet, hogy a kathoda és anoda kö­zötti téráramnt megszakítsa. A másik 65 félfordulat alatt nem folyik áram a ka­thodán át, de a kathoda hőmérséke még elég magas marad ahhoz, hogy elegendő elektron létesíttessék áramnak a csövön át a terheléshez való vezetésére. A kathoda- 70 áram és az elektronáram viszonya leg jobban az 5. ábrából tűnik ki. A kathoda­áram (teltvonalú jelzésű) folyásának in­tervallumában az elektródák között a magnetronon át nem folyhat áram (egy- 75 részt a fent ismertetett okokból és más­részt, mert az anoda feszültsége a katho­dáéhoz képest a pontozott görbe értelmé­ben negatív), de a következő intervallum? ban a katliodaáramnak zérusra való csök- 80 kenésekor nem lévén mágneses mező, a csőben a téráram a teltvonású görbe ér­telmében megindulhat. Az 5. ábrán a vé­kony telt vonalak a kathodaáramot, a vastag telt vonal a téráramot, a pontozott 85 vonal az anodpotentiált (nagyfeszültségű vezeték feszültségét) jelzik. Ha a (29) terhelést egyenirányú áram­forrással helyettesítjük (melynek negatív pólusa a (28) vezetékhez van kapcsolva) 90 s a (33) kapcsolót a kellő frekvenciával működtetjük, pl. azáltal, hogy a (34) mo­tort egy független váltakozó áramforrás­ból tápláljuk, akkor a magnetronokon keresztül váltakozva tereltetnek áram- 95 lökések a (27) transzformátor ellentétes pólusaihoz, melynek a magnetronhoz kap­csolt tekercse lesz a primártekercs, míg a sekundártekercs váltakozóáramot fog küldeni a (32) áramkörbe. Ezen esetben 100 kizárólag a katliodaárani mágneses meze­jének áramkorlátozó hatása szabályozza az áramfolyást, mert egyébként mindkét csövön egyidejűleg haladhatna át áram és transzformálás nem történne. 105 A 6. ábra a találmány szerinti mag­netronnal felszerelt, radioküldési célokra szolgáló oscilláló áram létesítésére szol­gáló rendszert tüntet fel. A (8) kathodát az egyenáramforrás, pl. a (45) telep táp- 110 lálja; magas frekvenciák kizárására a (47) kathoda-áramkörbe a (46) fojtótekercs van iktatva. A (8,14) táplálóáramkörbe az (50) egyenáramú generátor van iktatva, mely célszerűen az (51) kondenzátorral párhuza- 115 mosan van kapcsolva. A célszerűen vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom