88134. lajstromszámú szabadalom • Leplombálható biztonsági lakat

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88134. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Leplombálható biztonsági lakat. Engel Wilhelm gyáros Nied. A bejelentés napja 1922. évi május hó 6-ika. A találmány tárgya biztonsági lakat, kocsik, raktárhelyiségek és máseffélék elzárására, valamint leplombálására. A találmány szerinti lakat lényegileg egy 5 tokba beilleszthető betétből áll, mely a tokból kinyúló felső részénél fogva az ajtó zárógyűrűjét fogvatartja és a tok belsejében oly rögzítő szerkezetek segé­lyével szorul a tokhoz, amelyek a betét-10 nek a tokba való beillesztése alkalmával önműködően jutnak működésbe, és csak külön e célra szolgáló kulcs segélyével szabadíthatók fel. A találmány szerinti szerkezet az eddigi kiképzésekkel szem-15 ben azt az előnyt nyújtja, hogy egy és ugyanazon szerkezet nemcsak a tulajdon­képpeni zárszerkezetet alkotja, hanem ezenkívül a plombálásra is szolgál. Ha a kocsit, illetve a raktárhelyiséget ki akai-20 juk nyitni, akkor nem elegendő a plomba egyszerű megsemmisítése, hanem alkal­mas kulccsal a zár nyitása is foganato­sítandó. A mellékelt rajzokon a találmány tár 25 gyának példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a lakat hosszmetszete. A 2. ábra a lakat keresztmetszete. A 3. ábra a lakatbetétet külön, előlnézet-50 ben mutatja. A 4. és 5. ábrák a kulcsot két egymásra merőleges nézetben szemléltetik. A 6. ábra az 5. ábrának megfelelő haránt­metszet. A 35 7. ábrán egy-egy új és megsemmisített plomba látható. A 8. ábra a plombatartót mutatja felül-és oldalnézetben. A lakat két főrészből és pedig az (a) tO lakattokból és a (b) lakatbetétből áll. A lakattokot az elzárandó kocsi falára, illetve az elzárandó ajtó helytálló kere­tére erősítjük fel. Ezen célból a tok a megfelelő (i) lyukakat tartalmazó (h) alaplemezzel van ellátva, mely lyukakon 45 a megerősítő orsók járnak át. A szilárd anyagból, miint pl. acélból, vasból vagy másefféléből készült lakattok belsejében gyűrűalakú (k) toldatok vannak kiké­pezve, amelyek kúpalakúan akként van- 50 nak kiesztergálva, hogy a kúp bővebb része felfelé irányul. A tok feliil kisebb átmérőjű és. itt az (,m) nyakrészt alkotja. A tok fenekében a függélyes, felfelé nyúló (b) hüvely vagy másefféle van 55 megerősítve, mely az alább ismertetendő kulcs vezetéke gyanánt szolgál. A (b) lakatbetét lényegében véve fa­zékalakú test, melynek alakja a 3. ábrá­ból látható. Ez a betét több, a kerület 60 mentén elosztott és különböző magassa­gokban lévő áttöréssel van ellátva, ame­lyek mellett szemek vannak kiképezve. Az áttörésekbe (n) rögzítőkilincsek van­nak beillesztve és pedig oly módon, hogy 65 azok az (e) szemeken (2. ábra) átillesztett (o) csapok körül lengethetők és önsúlyuk vagy rugók hatása alatt az 1. ábrán fel­tüntetett rögzítő helyzetbe csappannak. Ebben a helyzetben a rögzítő kilincs fel- 70 felé nyúló részei a lakatbetét külső pa­lástján annyira túlnyúlnak, hogy a ki­lincsek a lakatbetétnek az (a) tokba be­illesztett állapotában a tok gyűrűalakii (k) toldatai alá nyúlnak. Az (n) kilin- 75 esek a (q) orr-részekkel vannak ellátva, amelyek befelé, a lakatbetét belsejébe nyúlnak. A lakatbetét felső peremének szomszédságában a (g) horonnyal van el­látva, mely akként hatol át a betét anya- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom