88127. lajstromszámú szabadalom • Eljártás radiátorokhoz való karmantyúcsonkok előállítására

->lejjjelent li)3Q. évi itove.it l er hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88127. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Eljárás radiátorokhoz való karmantyúcsonkok előállítására. Böttinger & Company Rajna/m. Biebesheim. A bejelentés napja 1923. évi május hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi junius hó 15-ike. A találmány melegvíz- és gőzfűtési berendezések radiátorainál alkalmazott karmantyúd összekötő csonkokra vonatkozik, melyek külső menetekkel ellátott cső-5 alakú testből állanak, melynek befelé álló bordái vannak, melyekbe a csonk elforgatására való szerszám kapaszkodik. Tapasztalat szerint ezen karmantyúcsonkoknak igen nagy igénybevételeket kell ki-10 tartamok, főkép akkor, ha azokat bepiszkított és rozsdás radiátorokból kell kimozgatni, vagy ha a menetek nem jól illenek be stb. A temperált öntvényből készült radiátor csonkok teljesen haszna ve-15 hetetleneknek bizonyultak. Ezért már régen áttértek ama módszerre, hogy ezeket a csonkokat bádogból sodorják és összehegesztik és a hengerlésnél végigmenő bordákkal látják el, melyek az összesodrásnál 20 a kulcs kapaszkodására való, belül fekvő hídrészeket képezik. A hengerlési eljárás sajátossága szükségessé teszi, hogy a bordák az alakbádogban a hosszirányban, vagyis a bádog leghosszabb élével párhu-25 zamosan feküdjenek, minthogy máskülönben a bordákat nem lehet tökéletes módon előállítani. Ez azonban másrészt megköveteli, hogy a csőtest sodrása és hegesztése után a vas roststrukturája a 30 esőnk középtengelyével párhuzamosan haladjon. Azok az igénybevételek azonban, melyeket a csonknak hosszirányában fel kell vennie, igen csekélyek, minden esetre azonban lényegesen kisebbek, mint 35 a csonk kerületi irányában fellépő igénybevételek. Ennek folytán sokszor áll be az a hátrány, hogy a csonkok a hosszirányban elszakadnak és ezáltal hasznavehetetlenné és megbízhatatlanná vál-ÍO nak. A találmány értelmében szalagvasat hengeralakú testté hajlítunk, az ütközési éleken összehegesztünk, a kulcsszerszámok megkapaszkodására befelé kiálló hídrészeket sajtolunk ki a hengeres test- 45 bői és ezt azután külső menetekkel látjuk el. A csőalakú testnek szalagvasból vagy hasonló sajátságú anyagalakzatokból való előállításánál a rost nem halad többé a sodrott csőtest középvonalával párhuza- 50 mosan, hanem a rost a csőtest kerületében fekszik. Minthogy a hídrészeket ennél az előállítási eljárásnál nem lehet hengerlés által előállítani, ezeket a kiugró hídrészeket szükségszerűen más 55 úton kell előállítani. A találmány alapjául szolgáló megállapítás értelmében a hídrészek kisajtolása a nem sodrott szalagvasból rendkívül egyszerű és könnyű módon végezhető és 60 a legtöbb esetben kevesebb költséget okoz, mint a hídrészeknek az alakbádogból való kihengerlése. Amellett semmi sem állja útját annak, hogy a hídrészeket még azáltal is teljesen egyenértékűvé te- 65 gyük, hogy azokat az üreges tereket, melyek a hídrészek kisajtolásánál keletkeznek, kihegesztéssel teljesen kitöltjük. Ez a kihegesztés kézi munkát igényel ugyan, figyelembe veendő azonban, hogy a sza- 70 lagvasból való előállításnál a csőtesteknek a hosszú csőtestektől való lemetszése is elesik, ami a hengerelt alakbádogból való szokásos eljárásnál szükséges és az acélszélesség folytán nem- 75 csak tetemes veszteséget jelent, hanem azonkívül csak lassan végezhető, minthogy a 180°-kal elfordított hídrészek a szerszámot és az esztergapadot lökésszerűen veszik igénybe ami a nem tiszta 80 1