88103. lajstromszámú szabadalom • Folyadék melegítő

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 88103. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Folyadékmelegítő. Kirschmann Leopold mérnök Berlin-Halensse. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi december hó 12-ike. A találmány a folyadékmelegítök azon osztályába tartozik, nvelynél a hevítés a finoman elosztott folyadíékrészeeskéknek a fűtőgázokkal való közvetlen ériritke-5 zése útján jön létre. Ezen ismert berendezések hátránya, hogy a víz a fűtőgázokkal való érintkezése alatt, ezeknek bizonyos absorpcióképes alkatrészeit felveszi, miáltal a víz kellemetlen ízűvé és 10 főzési, valamint fürdési célokra alkalmatlanná válik. Az ismert berendezéseknek ezen hátrányát a jelen találmány azáltal küszöböli ki, hogy a meleget felvevő folyadékré-15 szecskélc sugarai a meleget leadó fűtőgázokkal együtt, felfelé mozognak, lefelé mozgásukat ellenben a felszálló fűtőgázok körzetén kívül végzik. A folyadéksugariaknak és a fütőgázoknak ugyanabban 20 az értelemben végbemenő felszállása és a víznek ezen gázok körzetén kívül végbemenő lehullása következtében a fütőgázoknak a gáz és víz ellenáramlásánál végbemenő mosását kiküszöböljük és osu-25 pán melegátadás történik a nagy mértékben felhevített gázokról a folyadékrészecskékre, anélkül, hogy ezek a fütőgázoknak bárminő oldható vagy absorbeálható részecskéit felvennék. 30 Az új folyadékmelegítő lényegében kazánalakú tartályból áll, melynek alul nyitott, magas süveggel fedett fenéknyílásán át a fűtőgázok a süvegbe áramlanak, azután a süveg alsó pereme körül 35 folyva, ezen süveg kerületén felfelé szállnak. A tartály fenekén, a süveg körül, szájosövek vannak elrendezve, melyeknek felfelé irányuló sugarai a süveg fölötti térben kulminálnak, úgy hogy a vízcseppek a süveg fedőjére hullnak és azon le- 40 folynak. A folyadékrészecskék tehát a fűtőgázokkal közösen véghezvitt, fölfelé irányuló útjuknak befejezése után, a felszálló fűtőgázok által belül nagy miértek- 45 ben felhevített süvegnek külső oldalán leperegnek, miközben hőmérsékletük továbbnövekszik anélkül, hogy a fűtőgá zokkai érintkezésbe jutnának. A rajz 1. ábrája a folyadékmelegítőnek példa- 50 kcpeni foganatosítása alakját tengelyirányú függélyes metszetben szemlélteti. A 2-—3. ábrák az alkalmazott lángzót fölülnézetben, illetve a 2. ábra A—A vonala 55 szerinti metszetben szemléltetik. A 4. ábra egy ezen készüléknél alkalmazott porlasztó fúvóka függélyes metszete. A hevítő készülék lényegében (m) kazánból áll, melynek a (V) lángzó fölött 60 fekvő (n) feneke felül nyitott tölcsért alkot, melynek a fűtőgázok huzatát alkotó hengeres (a) felső része fölé, fent lekerekített, hengeres (h) süveg van borítva. Ezt a süveget, ennek belső oldalához erő- 65 sített, több, hullámalakban meghajlított (t) bádogesík tartja a fűtőigázoknak a tölcséralakú (n) fenékhez csatlakozó függélyes elvezető csövével koncentrikus helyzetben, mely csíkoknak kampóalakúan 70 meghajlított végei az (a) elvezetőcső felső peremére vannak felfüggesztve. A kúpalakú (n) kazánfenék fölött bizonyos távolságban, a kazánfalhoz simuló (0) gyűrűs cső van elrendezve, mely a 75 (b) nyomóvízvezetékkel közlekedik és több fölfelé nyúló csőcsonkkal van ellátva. A csőcsonkok mindegyikén egy-egy