88093. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kathódsugár relék számára, főleg a drótnélküli telegráphia és telefonia céljaira

áramkörön át visszavezettetnek, úgy hogy a (9) körnek erősbített rezgései most a maguk részéről a (31) áramkör eredeti rezgéseit tovább erősbítik. Ily mó-5 don a rezgések a visszakapcsolás folytán mindig jobban erősbödnek, mindaddig, míg az (1) relaishez vezetett és az ott fogyasztott energia között egyensúlyi ál­lapot lép fel. 10 Az ily módon rezgésbe hozott energia a (31) áramkörből elvonható és pl. egy ezen áramkörhöz kapcsolt antennához ve­zethető. Minthogy az (1) relais az áramot 15 egyenirányxívá alakító készülék gyanánt szolgál, tehát csak egyirányú áramokat bocsát keresztül, ennélfogva az ilyen mó­don létesített rezgések, a kapcsolás táplá­lására egy (10) váltakozó áramú generá-i 20 tor alkalmazása esetén is, főleg egyen­áramú hullámokból fognak állani. A létesített magas frekvenciájú rezgé­sek számát egyedül a zárt (31) körben levő elektromos állandók nagysága szabja 25 meg; ez a (29) kondenzátor változtatásá­val tetszőlegesen beállítható. Azon ener­gia, mely egy ily rendszer segélyével elő­állítható, az (1) relaisn keresztül, az anó­dától a katódáig folyó áram erősségétől 30 függ. Ennélfogva annál nagyobb energiát nyerünk, minél nagyobbra választjuk az anóda és a katóda tápfeszültségét. Cél­szerű tehát az (1) relaist váltakozó áram­mal táplálni, mivel ennek (esetleg trans-35 formátor alkalmazása mellett) nagyobb feszültséget lehet adni. Alacsonyabb pe­riódusú váltakozó áram használata mel­lett is létre jönnek rezgések és pedig, minthogy az üvegcső — mint már emlí-40 tettük — szelephatással bír, mindig azon félperiodusban, amelyben a (3) anódán pozitív potenciál uralkodik. Ily módon oly rezgésszakaszokat nyerünk, melyeket a tápláló váltakozó áram félperiodusának 45 hosszával bíró szünetek választanak el egymástól. Hogy váltakozó árammal való táplálás esetén megszakítatlan, foly­tonos rezgéseket állíthassunk elő, előnyö­sen két relaist alkalmazunk, melyek oly 50 módon vannak egymással párhuzamosan kapcsolva, hogy a hozzávezetett válta­kozó áram egyik félperiodusa közben az egyik relais, a másik félperiodus közben pedig a másik relais működik. Ez az el-55 rendezés a 7: ábrán látható. Az egyik az (1) relais (2) katódája és (4) segédanó­dája a (7) áramkörön át, a másik az (1) relais (2') katódája és (4') segédanódája pedig a (7') áramkörön át van a (8) kap­csolótekerccsel kapcsolva. Az első üveg- 60 cső (3) anódája és a második üvegcső (2') katódája egy közös (32) vezeték által a (33) váltakozó áramú gép egyik sarkával, a relaisk (2) katódája, ill. (3') anódája pedig egy második közös (34) vezeték ál- 65 tal a zárt (31) rezgési körön át a (33) gép második sarkával van összekötve. Ily mó­don a (33) gép árama az egyik félperio­dus alatt az egyik relaisn, a másik fél­periodus alatt pedig a másik relaisn foly- 70 hat keresztül. Azon kísérleteknél, melye­ket az (1) relaisvel a leírt generátorkap­csolásban végeztünk, kitűnt, hogy a relais hatása az előállított energia nagyobb lesz, ha a relaisnek a bevezetésben emlí- 75 tett azon alakját használjuk, melynél az egyszerű (4) rostély helyett két, egymás­sal szembenálló elektróda alkalmaztatik, melyek a relais primár szakaszát képezik és amelyekhez a váltakozó feszültséget 80 kapcsoljuk. Ezen foganatosítási alak a 8. ábrán van feltüntetve. (35) és (36) a két segédelektróda, melyek a (7) áramkör­ben fekszenek és a zárt (31) áramkör (30) tekercsével vannak összekötve. 85 Az ionáramnak az (1) relaisvel össze­kötött rezgési kör által lehetőleg erőtel­jesen való befolyásolása céljából a két (35, 36) elektródát célszerűen íesűszerűen vagy spirálalakúan vagy hasonló módon 90 képezzük ki és egymásbanyúlóan rendez­zük el, amint az a 9. és 10. ábrákon lát­ható. Az ezen relaisnél — mint a bevezetés­ben említettük — az izzó katóda számára 95 alkalmazott fémoxydok azon előnnyel bírnak ugyan, hogy viszonylagosan ala­csony hőmérsékletek és feszültségek ese­tén, a gázszakaszt erősen ionizálják, mégis magas feszültségű üzem esetén, 10 ezen oxydok nemsokára elgőzölögnek, úgy hogy a relais, mint rezgésgerjesztő, csakhamar hatástalanná válik. Ez ok­ból, katóda gyanánt előnyösen wolfrá­mot, tant ált, osmiumot, vagy minden- JQ nemű oxydbevonat nélkül való szenet használunk. Ekkor a relais állandóan erősen meg lehet terhelve anélkül, hogy a rezgésfejlesztő hatása a vákuum vál­toztatásával csökkenne. 11 Az ezen generátorral fejleszthető ener­gia meglehetősen tekintélyes értékeket érhet el, úgy hogy ezen generátort még drótnélküli telegráfia küldő készülékei­nek céljaira is lehet felhasználni: Külö- 11 nősen alkalmas azonban ezen gerjesztő kapcsolás hangfejlesztéssel bíró igen gyenge áramok felvételére, amennyiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom