88088. lajstromszámú szabadalom • Erőgép különösen vasuti és egyéb járművek hajtására

— 5 — hengerfuratokat (117) megtölti a dugaty­tyú felső oldalára hatva legyőzi a rúgó (111) feszerejét és lefelé mozgatja a vezér­rudat (104) az anyával (105), a keresztfe-5 jet (1.10), diót (105) ós perselyt (89), míg a rúgó alsó vége mozdulatlan marad, mert a (112) alátétlemez a váz (106) lemezalakú tartójára felfekszik és ezáltal a térben rögzítve van. Ennek következtében a csap 10 (90) és az emeltyű (88) is lesülyednek, le­felé tolva a szivattyúk vezérrúdjait (82). Ha amint azt feltettük, az (57) csatornák a nyomócsatornák, a gyűrűvezetékek (74) a 8. ábrában feltüntetett helyzetben álla-15 nak és a vezérrudazat (82) lefelé való sü­lyesztése által a (75—78) egyenesnek a for­gástengellyel (76) képezett szöge, vagyis az a szög, amely alatt a gyűrűk len­genek, folyton kisebbedik. E szög csök-20 kentése által a szivattyúk dugattyúinak lökete is mindinkább csökkenik, miáltal ugyancsak csökkenik a hidraulikus mo­torok sebessége és így a gép (33) terhelése is. A leírt berendezés rendeltetése tehát 25 az, hogy az olaj nyomásának függvényé­ljen redukálja, illetőleg korlátozza a du­gattyúk (59) lökethosszát, amelyet a kézi­kerókkel (102) vezérelünk, miáltal viszont a mótor (33) terhelése a szivattyúkban, 30 illetőleg a hidraulikus motorokban levő olaj nyomásától függetlenül növelhető, vagy csökkenthető. Ha a gyűrűk az előbb leírttal ellenkező irányban vannak beál­lítva, úgy az (56) csatornák a nyomócsa-85 tornák és ha ez esetben az olaj nyomása egy előre meghatározott felső értéket meghalad, akkor a nagynyomású olaj a vezetékeken (121), pipákon (120, 119) és furatokon.(118) a henger (115) alsó kam-40 rájába ömlik és a rúgó (111) nyomását le­győzve a vezérrudat (104), a perselyt (89), diót (105) és alátétet (112) felemeli, miköz­ben a rúgó (111) felső vége mozdulatlan, mert a rúgó (111) a keresztfejet (110) a 45 csavaranyához (108) szorítja. Eközben a persely (89) az emeltyűt (88) felemeli ós az a gömb (93) mint pillanatnyi forgás­pont körül elfordul s a szivattyúk vezér­rúdjait (82) felemeli. Miután pedig a fel-50 vett esetben a tárcsák a 8. ábrában feltün­tetettel ellenkező helyzetben vannak, te­hát a vezérrúd felemelése által ismét csökkenik az a szög, amely alatt a gyűrűk kilengenek és ennek megfelelőleg a szi-55 vattyúk dugattyúinak (59) lökete ugyan­oly módon csökkentetik, mint a fent le­írt esetben, amidőn az (57) csatornák vol­tak a nyomócsatornák. A leírt szabályozó­szerkezet tehát függetlenül a szivattyú -gyűrűk, illetőleg vezetékeik (74) hajlás- 60 szögétől, valamint függetlenül azok for­gási értelmétől is mindig u. a. hatással szabályoz. A leírt szerkezet célja az, hogy megakadályozza a mótor (33) káros túl­terheléseit. 65 A mőtortengely (34) elülső vége vala­mely áttétel (pl. szíjhajtás) (126, 127) (1. és 2. ábra) egy önmagában ismert olajszi­vattyút (128) hajt. Az olaj a szivattyúba egy csövön (129) érkezik és abból a 70 nyomóvezetéken (130) át távozik, amely két T-a oszolva, az olajat a szivattyúházakba (52) vezeti. Mindkét szivattyúház (52) és mindkét motorház (53) a gép működésé­nek egész tartania alatt telve vannak olaj- 75 jal. A gépek működése közben meleggé vált olajat a motorházakból (50) csöveken (132, 133) állandóan a mozdony hátsó ré­szébe áramoltatjuk. A csővezeték (133) hátsó vége egy függőleges vezetékbe (134), 80 ez pedig ismét egy vízszintes vezetékbe (135) torkollik, amely utóbbi a mozdony belsejének szembenfekvő oldalain 'elren­dezett két expanziós olajtartályt (136. 137) köt össze (2. ábra). E tartályok mind- 85 egyike, vagy esetleg csak az egyik töltő­nyílással (138) van ellátva és mindkét tar­tály egy-egy vezeték (139. 140) révén egy­egy radiatorral (141, 142) van összekötve, amelyek az ismert módon egyes cellákból 90 lehetnek összeépítve, de lehetnek tetszőle­ges más módon kiképzett hűtők is. A ra­diatorokban az olaj lefelé áramolva ki­hűl. A kihűlt olaj a radiatorok fenekén gyűlik össze és esővezetékeken (143, 144. 95 129) át az olajszivattyú (128) szívóoldalá­hoz visszavezettetik. Mindkét tartálynak (136, 137) akként kell megszerkesztve elnnie, hogy az olaj hődilatációja azokban lehetséges legyen, nem szabad tehát sem 100 légmentesen elzárva, sem pedig teljesen megtöltve lenniök. viszont az olaj felszíné­nek úgy a beömlő, mint a kiömlő vezeté­kek nyílásait (135. 139, 140) mindenkor el kell fednie. 105 A radiatorok (141, 142) mindegyike egy-egy kamra (145) oldalába van be­építve, amely kamrák felső részei szellőz­tető nyílásokkal (146) bírnak. A külső le­vegő e nyílásokon át a kamrákba, majd a no radiátoron át a mozdony hátsó részébe (147) áramlik. A levegő áramlását két ventilátor tartja fenn, melyek tengelyek (148) körül burkolatokban (149) forognak, miközben a szívónyílás (150) a ventilátor- 115 burkolatoknak a középvonaltól kifelé eső oldalain van elrendezve, a nyomott levegő periig a mozdonysátor (27) fenekében ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom