88078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép hurkos és szövött árúból álló textilkelmék előállítására

.Megjelent 1930Q. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JHgaE SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 88078. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás és gép hurkos és szövött áruból álló textilkelmék előállítására. Pauckert Hugó Frigyes igazg-ató Drezda és Wildt Edwin vezérigazgató Leicester. A bejelentés napja 1923. évi december hó 20-ika. A találmány oly textil kelme előállítására szolgáló eljárásra és gépre vonatkozik, miely hurkos árúnak és szövött árúnak kombinációjából áll, azzal a sajátság-5 gal, hogy a hurkos és a szövött árú egymást átjárják. Ily textilkelmét isimertet már a 84477. szabadalom. A találmány szerinti eljárást az jel leimzi, hogy a hurkos árú fonalait köz-10 vet lenül egy-egy hurokká húzzuk szét és ezen keresztül egyidejűleg a hurkos és szövött árú vetülékét alkotó fonalat vetjük be. Az ezen eljárás foganatosítására szol-15 gáló gépet kötsaöivő&zéikinek és szövőszéknek oly kombinációja jellemzi, hogy mindkettő számára közös vetélopálya van alkalmazva. Az alábbiakban a mellékelt rajzok kap-20 csán ismertetett foganatosítása alakok pl. nyelves tűkkiel dolgozó kötszék alkalmazásával készülő oly láncfonalas hurkosárú előállítáísáii alapszanak, amelyet láaxc- és vetülékfomlból álló egyszerű 25 szövet jár át." Mint a 3. ábrán látható, teljesen beihvizott focnalfektetö készülék a fonalat a szokásos módon a ponttal jelölt fonal fölé, alá és azután visszavezeti, úgy hogy hur-80 kos alapárú gyanánt egyszerű trico létesül. (4. áíbra.) A hurokképzés a 8. és 9. ábrákon van vázlatosan feltüntetve. A 8. ábra az (n)-nyelves tűk bezáró helyzetét szemlélteti, mely tűk ismert módon a 86 maguk ágyazatában, a tű nyele irányában fel- és aláttnozgaíttatmaik. A 9. ábra azt mutatja, hogy miként fektette a (c) lyukas vagy fektető tű az (a) láncfonalhiengerről (1. ábra) jövő (az alábbiakban kötőfonalnak nevezett) (b) lá.nc- vagy köt- 40 szövőfomalat a nyelves tű nyitott hurokréiszébe, minek megtörtántiével a tű a maga hosszirányában visszaimozog, úgy hogy a hurokszem, mely ekkor a nyelv alá jutott, az utóbbit a nyelv fejrészére 45 csappantja rá, hogy a kaimpó (a nyoimóléceknól ismeretes lenyomás módjára) bezáruljon. Ezután az árú az átcsapott nyelveken előretolatik, — amit felrakásnak neveznek — míg végül a hurokszeim a tű 50 .fejrészén átcsúszva leesik ós új hurolk készül el. mely folyamat azonos az u. n. levetéssel. A tűk mozgató szerkezetei a szokásos kflképzésiiiiek ós szintén nem szorulnak külön feltüntetésre. 55 Hogy mér most ezt a hurkos árút a szövettel átjárassuk, a kötőszék körül szövőszék van felépítve (1. ábra) és pedig oly módon, hogy a (d) szövet 1 áncfomal szádja a hurokká kitérít ett kötő fon alak szád ja- 60 val egybeesik, úgy hogy az (ei) szövetveiül ék fonal (2. ábra) mindkét szádba közösen vethető be. A szöveit-vetülékfonalat bevető (f) vetélőt, minthogy a hurkos árú és a szövetsáv képzés© szakaszosain 65 történik, célszcrűein rúgóiités révén hajtjuk át ismert módon a (g) vetélőpályán. A vetélopálya a (q) fonalfogószerv agyá ból vaoi kiképezve ós (i) csatornákkal ellátva, amelybe úgy a kötőfoinalaik, mint 70 a szö völáncfonalaik is befekszenek, alsószál-állásukban (5. és 7. ábrák), úgy hogy azokat a vetélősúrl ódás nemi veszi igénybe. A szövőfonalaik szádképzése merev (1) ny üstpálcáikkal ellátott bordaládák egy 75 vagy több csoportja révén történük, aime-