88066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony forrpontú termékek kitermelésére és gázlángozás magas forrpontú őskátrányolajaiból

Meg-jelent l$)SO. évi november lió 15-én. MAGYAR EJRÁLYI M^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88O66. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. £ljárás alacsony forrpontú termékek kitermelésére a gázlángozás magas forrpontú őskátrányolaj aiból. Gelsenkirchener Berg-werks A.-G. Abt. Schalke cég: Dr. Schiitz Ferenc és dr. Lange Henrik vegyészek Gelsenkirchen; A bejelentés napja 1924. évi junius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 29-ike. Az őskáltrányok, melyeik tetemesen nagyobb mennyiségben termel tetnelk ki, minit a magas hőfokú kátrányok, aránylag osiaik kis mennyiségű olyan alkatrészt 5 tartalmjajzniak, mely 200°-on alul forr. A kátránynak kb. 90%-a 200°-on felüli forr. Ro'bbanó-mótor ok hajtására való alkalmasságuk miatt azonban éppen az alacsony forrpontú frakcióknak van nagyobb 10 gazdasági jelentőségük úgy, hogy az őskáitrányok értékét is nagyrésat eszerint • szállják mieg. Aat találtuk már most, hogy a gázr lángszén őskátrányolajainak magasabb 15 forrpontú, aránylag kiseibb értékű frakcióit, igen jó kitermelési eredménnyel, nagyobb értékű, alacsonyabb forrpontú termélkeikké alakíthatjuk át, hia azokat miaigias hőfokra hevítjük fel. 20 Ezen, műszaki teikiníteitbein i^en fontos eredményt nem lehetett egyszerűen előrelátni. Bár önmagában véve régen ismereltes már a magas forrpontú odajokmaík, pl. a peitróleumaniariadványofcnaJk vagy 25 hasonló paraffinos termékeiknek, mint pl. a magas forrpontú barmiasaénlkáteányoilJajoiknaik, magas hőfokoik behatásával, alacsonyabb forrpontú desztillátumoikra való szétbontása vagy törése (Kracken) mégis 30 ezen, nagyrészt alifás és igen hidrogéndús testekből álló termékeik viselkedés© nem enged következitetni a gázlángszén lényegesen másféleképpen összetett őskátrányolajainak viselkedésére. 35 A gázMingszenetk neutrális őitfcátrányolajai, a legújabb kutatások egybehangzó eredményei szerint, a földolajokikall ellentétben, igen jelentékeny mennyiségű (55—65%) aromás s z é i 11 íi d<) rogé 11<»1< et. tartalmaznak, főleg a magasabb forrponltú 40 frakcióikban, melyeknek pirogén szétbontásáról van szó a jelen el járásnál (v. ö. Weissberger et Moohrle, Brennstoffchemie. 1923. évf. 4 kötet, 81 lap). A gázlángszénkátrány alacsony forrpontú alkatrészei 45 is, amint azt mi megállapítottuk, messze eltérnek cihemiai összetételükben az eddig ismert földolajok megfelelő frakcióitól (v. ö. Berichte der Deutschen Chemischen Gaselfechlaft, 1923. évfolyam, 56. kötet, 50 601. és 1094. lap). További aliapvető különbség ezen őskátrányoilajdk ós valamennyi forrponthatárú petról enmd észt i>llátumrik közt tudvalevőleg a széindiesatilílátumdkniaik rendkívül magas 50%-ig terjedő 55 fenoltartalma, ill. mindennemű savanyú olajtartalma, mely alkatrészek a földolajokban úgyszólván teljesen hiányoznak. Egyedül ez az utoljára említett körülmény már eleve elhibázottnak és megté- 60 vesztőnek kell, hogy mutassa a némely oldalról kb. 10 óv óta hangoztatott azt a nézetet, hogy a gázlángszénkátrányok a nyers petróleum egy fajtáját képeznék. Minthogy már most úgy az eddig is- 65 mert aromás szénhidrogének, mint az aromás fenolok, általában, nagy ellenállóképességgel rendelkeznek magas hőfokok behatásával szemben, és a töréskor (Kracken) sokkal inkább hajlanak kon- 70 denzációs reakciókra hidrogénveszteség mellett, mint kisebb molekulákra való szétbomlására, ezért igen meglepő kell, hogy legyen, hogy a nagyrészükben aro-