88064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg, barnaszén és egyéb hasonló bitumentartalmú tüzelőanyagok száraz lepárlására és elgázosítására

Meg-jelent l$)SO . évi november li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88064. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tőzeg, barnaszén és egyéb hasonló bitumentartalmú tüzelőanyagok száraz lepárlására és elgázosítására. N. Y. Iliiiidelsoiideriieiiiiiig" Feynald cég- Amsterdam. A bejelentés napja 1923. évi december hó 17-ike. Ismeretes, hogy bitumentartalmú anya­gok száraz lepárlásánál a kapott termé­kek termelési hányadának és minőségének javulását érhetjük el azzal, hogy a desz-5 tiláció termékeit fém- vagy fémoxidkata­lizátorokon vezetjük át. Efféle eljárásokat pl. a Vickers Ltd. londoni cég értékesített a gyakorlatban. Kitűnt, hogy a desztillációs tennékek 0 kvantitatív és kvalitatív tekintetben javít­hatók azzal, hogy a katalizátort a száraz desztillációnak alávetendő bitumenes anyagokba bekebelezzük. Ha a tőzegbe, barnaszénbe és hasonló 5 bitumenes anyagokba a katalizátorokat fémek, pl. vas, alumínium, króm, cink, vagy ezen fémek ötvözetei vagy oxigén­vegyületei alakjában bekebelezzük és az így kezelt tüzelőanyagokat a száraz desz-0 tilláláshoz alkalmas készülékben (retorta, aknakemence vagy generátor) száraz desz­tillációnak vetjük alá, úgy a száraz desz­tilláció jóval alacsonyabb hőmérsékleteken megy végbe, mint katalizátorokkal nem 15 kevert tüzelőanyagoknál. Ha a hevítést levegőnek vagy levegőnek és vízgőznek hozzávezetése mellett tovább folytatjuk, úgy a tüzelőanyagok eígázosodnak és pedig oly hőmérsékleteken, amelyek messzire 10 mögöttük maradnak azoknak, amelyeken az elgázosítás eddig végbement. Azok a hátrányok, amelyeket az új el­járás szerint előkezelt bitumenes anya­gokból kapunk, abban különböznek a nem $5 előkezelt anyagokból kapott kátrányoktól, hogy lényegesen kevesebb savanyú alkat­részeket, fenolokat, krezolokat, stb. tar­talmaznak és hogy desztillációjuknál ka­j)ott frakciók észrevehetően közelednek a kőolaj desztillálásánál előálló frakciókhoz. 40 A katalizátorok bekebelezését különféle módokon végezhetjük. Például a szárított ós porított tüzelő­anyagokat a poralakú katalizátorral ke­verőgépekben összekeverhetjük vagy a 45 vízzel vagy vizes oldatokkal macerált tüzelőanyagot keverhetjük össze a fino­man porított vagy vízben feliszapolt kata­lizátorral; vagy a tüzelőanyagot a kata­lizátor gyanánt alkalmazandó fémek sói- 50 nak oldatával impregnáljuk és ebből az oldatból azután a fémeket, illetve azok oxigénvegyületeit kicsapás vagy hevítés útján vagy más ismeretes módokon ki­választjuk. Végül a katalizátort kolloidos 55 oldatok alakjában is keverhetjük hozzá a porított vagy a vízzel macerált tüzelő­anyaghoz. Ha a tőzeget a hidrotőzegeljá­rással termeljük, úgy a katalizátor beke­belezését azzal érhetjük cl, hogy a fecs- 60 kendővízhez adagoljuk a katalizátor kol­loidos oldatát. Ha magában a tüzelőap.yag­ban a katalizátorul alkalmas fémek ve­gyületei kellő mennyiségben jelen vannak, úgy a katalizátor bekebelezése ú?y végez- 55 hető, hogy magasabb hőmérsékleteken való kicsapás útján, esetleg nyomás alkalma­zása mellett a fémeket, illetve ezek oxigén­vegyületeit a tüzelőanyagban kiválaszt­juk. Ha a katalizátort nedves úton kebe- 70 lezzük be, úgy a katalizátort tartalmazó tüzelőanyagot azután meg kell szárítani. Szabadalmi igények: 1. Eljárás tőzeg, barnaszén és hasonló bitumentartalmú tüzelőanyagok száraz 75 lepárlására és elgázosítására, azzal jel­lemezve, hogy ezen tüzelőanyagokba a

Next

/
Oldalképek
Tartalom