88063. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénnek kokszolására

Meg-jelent l$)SO. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^MgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88063. SZÁM. — 11/a. OSZTÁLY. Berendezés szénnek kokszolására. Kernohan Róbert Burt mérnök Pittsburg-. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 31-ike. Belgiumi elsőbbsége 1923. évi augusztus hó 1-je. A jelen találmány vízszintes kokszoló berendezésre vonatkozik, melynek egyes kemencéibe a kokszolandó szén a kemencék tetején kiképezett nyílásokon át ada-5 goltatik be, a keletkező gázok a kokszoló massza fölött húzatnak ki és a kész koksz ürítő szerkezet segélyével tolatik ki a kemencékből. Hogy ily kemencékben gyorsan lehessen 10 jó minőségű kokszot előállítani, a kemencék szélességének kicsinynek kell lennie. A gyakorlatban a kemencék szélességének minimuma azon legkisebb férőhely által határoztatik meg, amelyben a kitolószer-15 kezeteket jól lehet működtetni és amelybe egy munkás, javítások foganatosítása céljából, behatolhat. Ily szélesség körülbelül 350 mm, de gyakoribb a 430 mm szélesség. A kemencék legszélesebbek a kiürítési vé-30 gükön és fokozatosan keskenyednek másik végük felé úgy, hogy a kokszot könnyen lehet eltávolítani anélkül, hogy az a kemencének falai között megszorulna. A keskenyedés az egyik végtől a másikig 25 gyakran körülbelül 90 mm. Ily típusú és nagyságú kemencében a szénnek kokszolása mindkét oldalfaltól indul ki és befejeződik, ha a kemence közepében lévő szén el van kokszolva. Mi-30 vei a hőnek a faltól a töltésen keresztül a kemence közepe felé kell hatolnia, mielőtt az egész töltés elkokszosodik, a kokszolási művelet sebessége abban a mértékben csökken, amelyben az a közép felé J5 előrehalad úgy, hogy jelentékeny idő szükségeltetik ahhoz, hogy az egész töltés elkokszoltassék. Mivel továbbá mindegyik kemencének szélessége változik, a kokszolási műveletnek a kemence egyik végétől (0 a másikig való lehető legnagyobb egyenletessége elérése céljából, a kemencét az egyik végtől a másikig a kellő hőmérsékleti különbözettel kell működtetni oly célból, hogy a kokszolandó szén vastagságának változása compensáltassék. A hőmér- 45 sékletnek ily beállítása azonban nehéz. Az eredmény az, hogy vagy a kemence szélesebb végén lévő szén gyakran nem elegendőképpen van kokszolva, vagy, ha a kokszolási művelet mindaddig folytat- 50 tátik, míg a kemence minden részében lévő szén el van kokszolva, némely részek sokkal előbb vannak kokszolva, mint a kemence kiürítve. Ez utóbbi körülmény a tüzelőanyagban való veszteséggel jár és 55 selejtesebb kokszot ad. A szénből kidestillált gázok többnyire kifelé járják át a már kialakult kokszot mindaddig, míg a kemence falaihoz nem érnek, ahol is azok a kemence tetejéig 60 szállnak fel, amikor is a gázok a kokszon át a falak mentén, vagy ezekhez közel való áramlásuk közben a koksznak celláiban szénhydrogéneket raknak le. Ennek következtében a koksz, fajsulyában növe- 65 kedik és, tüzelő anyag gyanánt való alkalmazásakor, lassabban ég el. A kokszolási műveletnek kelletlen lassúságán kívül azok a működtetési nehézségek, melyek a kemencék szélességének 70 változásaiból erednek és a minden töltés koksza egy részének nagyobb fajsúlya következtében, a koksz, a töltés vastagsága folytán darabokra törik, melyek nagyolvasztókban való használatra nem alkal- 75 masak, amikor még kevésbé jó minőségű szénből nem lehet jobb minőségű kokszod előállítani. A jelen találmány célja oly vízszintes kokszoló berendezésnek létesítése, melyen 80