88057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás táblaüveg folytonos húzására

tőnek helyzetét az ömlesztett üvegmasszá­ban függélyes irányban beállíthassuk. Ha az ábrán feltüntetett elrendezésű tartányban vagy kádban a (6) hevítőt 5 nem használnék, úgy természetes, hogy az ömlesztett üvegmasszának a tartánynak a táblán túl fekvő zárt (2) vége felé azon felület alatt kellene átáramolnia, amely­ről a táblát kihúzzuk. Minthogy azonban 10 a felső áramlás nagyobb része tekinteté­ben az a törekvés nyilvánul meg, hogy a tartánynak a kemence felé eső végétől ki­indulva a táblába folyjon, ennélfogva a tartány zárt oldalán sztagnálás állana be. 15 Ha azonban a (6) hevítőt helyezzük el, íigy a kemencéből vagy tégelyből jövő (3) üvegáramot ez a válaszfal ketté osztja úgy, hogy annak felső (11) része, amely a tábla felének képzésére elegendő, a (8) ék 20 egyik oldala mentén a táblába tereltetik, míg másik része (12)-nél a válaszfal alá kerül és a tartány vége felé folyik. Innét azután a tábla másik felét (13)-nál az ék másik oldalán húzzuk be a táblába. Az 25 üvegáramok útját a 2. és 3. ábrán nyilak jelzik. Ilyen módon mindkét oldalon bizto­sítjuk az üvegáram egyenletes behúzását a táblába. Ismeretesek ugyan már olyan készülé-30 kek, amelyeknél úszók vagy hűtősínek vannak elhelyezve az ömlesztett 'üveg­masszában a tábla alatt, úgy hogy az üveg bizonyos mértékben kénytelen aképpen folyni, amint azt fentebb ismertettük. De 35 mindezek a korábbi berendezések hűtők gyanánt működnek, melyeknek az a törek­vésük, hogy az üveg megmerevedését idéz­zék elő és folyását gátolják, ezenkívül pedig körülöttük üvegtelenített üveg foko-40 zatos felgyülemlését okozzák. A talál­mány szerinti felhevített válaszfal alkal­mazása esetén az ezen fal körzetében levő üvegmassza felhevül és meglágyul, úgy hogy könnyebben folyik és üvegtelenítése 45 ezen a helyen be nem következhet. Ezenfelül az az üveg, amely folyik vagy amelyet közvetlenül a felhevített (8) ék fölött a táblába húzunk, magasabb hőmér­sékletre hevül és így kevésbé szívós álla­potban van, mint az az üvegfelület, ame- 5( lyet a fölötte levő levegő, valamint a (14) vízhűtők befolyása hűt, ha ezeket alkal­mazzuk, oly célból, hogy a tábla húzását nagyobb sebességgel tegyük lehetővé. A belső üvegmagnak ez a hevítése a 5E tábla magjában levő feszültséget megszün­teti, úgy hogy a húzóerő jobban a hűtött felületrészre koncentrálódik, minek követ­keztében ez simábban és egyenletesebben nyújtható. 6 ( A 3. ábra módosított (6') hevítőberende­zést tüntet fel (15) csatornával, amelyen felhevített gázok áramlanak keresztül. Ez a (6') hevítő minden tekintetben úgy mű­ködik, mint a már ismertetett (6) hevítő. 61 A hevítőnek a 2. és 3. ábrán feltüntetett alaki kiképzései csak példaképeniek és sokféleképpen módosíthatók anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené. Az (1) tartány vagy kád feneke lefelé, a válasz- qc fal alatt kidomborítható, hogy az üveg­áram számára mélyebb (12) átömlési csa­tornát kapjunk. Ez a körülmény nem na­gyon fontos ugyan, de lehetővé teszi egyébként sekélyebb tartány használatát 75 anélkül, hogy a (6), illetve (6') hevítő az üveg áramlását gátolná vagy lassítaná. Szabadalmi igények: 1. Eljárás táblaüveg húzására ömlesztett üvegmasszából, jellemezve azáltal, hogy gQ a tábla belsejét alkotó üvegmassza hő­mérsékletét az üvegmasszába helyezett hevítőelem segítségével növeljük. 2. Elrendezés az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve azáltal, §5 hogy a hevítőelem vízszintesen az ömlesztett üvegmasszát tartalmazó tartány egész szélességében végigvonul és a tábla alkotó vonala alatt van el­helyezve. 90 3. A 2. igényben védett elrendezés fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hevítőelem harántmetszete ékalakú és hegyes éle a tábla alkotóvonala felé irányul. 95 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom