88040. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű kompaund légejektor többszörös ejektor elemekkel és kettős kondensatorral

— 251 — (a) csőtoldat útján szívatjuk ki, mely a mellső ejektor (Al) fokozata számára kö­zös; a hajtó gőz a (b) csőtoldat útján érke­zik ezen fokozat ejektoraihoz és miután a 5 levegőt első kompressziónak vetette alá, a megfelelő (Cl) kondenzátorba hatol. Ezt a (Cl) kondenzátort két (Dl, El) csőnyaláb alkotja, amelyeket a hűtővíz egymásután jár át és amelyek az (FI) vá-10 laszfal útján vannak egymástól elvá­lasztva, mely fal a kondenzálandó gőznek rendszeres keringését biztosítja (4., 5. és 7. ábrák). A gőztől megszabadított levegőt (d)-nél 15 gyűjtjük össze és a hátsó (A2) ejektor­csoport segélyével szívjuk ki, melynek hajtógőzét (e)-nél bocsátjuk be. Ez a gőz a munkavégzés után a (C2) kondenzátor­ban kondenzálódik, mely az első (Cl) kon-20 denzátorhoz hasonló, de nem tartalmaz válaszfalat. A tovaragadott és másodíz­ben komprimált levegő a (g) csőtoldat út­ján tódul a szabadba. A (Cl, C2) kondenzátorok csőnyalábjait 25 ama víz segélyével hűtjük, mely a (G) fő­kondenzátor (8. ábra) (L) kiürítő szivaty­tyújából származik. A vízáram (h)-nál lép be és (i)-nél távozik. Ez a víz a kap­csolt (Cl, C2) kondenzátorokat rendszeres 30 módon járja át és első ízben a (Cl)-ben, az első fokozatot elhagyó gőzzel való érintkezés révén, azután pedig (C2)-ben, a második fokozatból kiáramló gőzzel való érintkezés folytán melegszik fel. 35 (1—7. ábrák). A gőznek a (Cl) és (C2) kondenzátorok­ban való kondenzálása szintén rendszeres és az ellenáramú elvnek megfelelően megy végbe. Az ejektorokból jövő gőz te-40 hát a leghidegebb víz átjárta nyalábnál érkezik a kondenzátorba: ezért van az el­rendezés akként foganatosítva, hogy a mellső (Al) elemi ejektorokból távozó áram a (Cl) kondenzátor belső (Dl) nya-45 lábjának közeibe hatol, míg a hátsó >(A2) elemi ejektorokból távozó áram a (C2) kondenzátor külső csöveihez jut. i(5. és 6. ábrák.) A (Cl)-ben végbemenő kondenzáció tetr-50 mékei a i(G) főkondenzátoirba vezettetnek vissza (8. ábra) és pedig az .(l)-lel jelölt U-alakú cső útján, mely (j)-nél ágazik ki; a (C2)-ben kondenzált gőzt a (k) nyílás útján vezetjük el, mely a (J) víztartály-55 hoz vezető nyomóvezetéknek legalacso­nyabb pontjához van kapcsolva. Az elemeknek többszörös alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy mihelyt a tur­bina megindítása megtörtént és a tur­bina üzemben van, a gőzbebocsátó csapó 6 kat a kompoundejektor egy vagy több eleménél elzárjuk és ezzel gazdaságos fo­gyasztást biztosítsunk. Megjegyzendő, hogy a kiszivandó le­vegő mennyisége tényleg a terhelésnek 6 megfelelően és így a pontosan szükséges gőzfogyasztás mértékével csökken. A foganatosított elrendezések másrészt lehetővé teszik a hő teljes visszanyerését, minthogy úgy a hátsó (A2) fokozatból, 7 mint a mellső (Al) [fokozatból kiáramló gőz a kettős (Cl, C2) kondenzátor csövein át történő hőkioserélödés folytán konden­zálódik és a hűtővíz az ezen gőzben lévő hő teljes mennyiségét ragadja magával a 7 (J) víztartály felé. Az egyetlen veszteség az, mely a mellső (Al) fokozatból kiáramló gőz kondenzá­tumának a (G) főkondenzátorba való visszavezetéséből származik. Ez a veszte- 8 ség azonban jelentéktelen, minthogy az számszerűleg, a mellső fokozatban fo­gyasztott gőz minden kilogrammjára szá­mítva, a (G) főkondenzátor és az ejek­tornak közbenső (Cl) kondenzátora kö- 8 zötti hőmérsékletkülönbségnek felel meg és így csak kb. 15 kalóriára rúg. A hátsó (A2) fokozat kibocsátotta gőz­nek a csöveken való felületi kondenzá­ciója kiküszöböli a kiszívott levegőnek a 9 víztartályok felé való tovaragadtatását és így azon súlyos hátrányokat, amelyek egyébként az ezen tovaragadtatásból a kazánokra nézve származnak. Végül a többszörös elemekkel ellátott 9 kompound ejektor ugyanazt a szolgálatot teszi, mint több egymással párhuzamo­san működő szabványos készülék, külö­nösen pedig teljes mértékben biztosítja az igénybevett csoport működését arra az 11 esetre, ha az elemek bármelyikét forszí­rozott üzemen kívül helyezzük. Ezt az előnyt, mint azt a 8. ábrán lát­ható vázlat mutaitja, egyszerű elrendezés­sel érjük el; ez lehetővé teszi a csőháló- 11 zat ama bonyolult voltának elkerülését, amelyhez a szokásos megoldás vezet. A 8. ábrán X—X a gépház szintje. (G) a főkondenzátor, (L) a kiürítő szivattyú, az U-alakú (1) cső a mellső (Cl) konden- 1 zátor kondenz-vizét elvezető cső, (J) a tápvíztartály, (m) a tápvizet visszavezető cső, (n) a hátsó (C2) kondenzátor konden­zációs vizét elvezető cső, (o) a (G) főkon­denzátor levegőjének kiszivatására szol- 1 gáló cső, (p) a kettős ,(C1, C2) kondenzá­torból kiszívott levegőt kibocsátó cső, (q) pedig a szabadba kivezető cső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom