88039. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás távbeszélő központokhoz

— 251 — rajz a hivatkozott angol szabadalmi leírá­sokban ismertetett távbeszélőközpont csak azon részeit tünteti fel, amelyek a talál­mány tárgyának teljes ínegértéséhez szük-5 ségesek. A (10) előfizetőállomás a szokásos be­szélővel, hallgatóval, indukciós csévével, riasztóval, kondenzátorral és horogát­kapcsolóval van ellátva. Az előfizetőállo-10 más áramkörébe ezenkívül a (11) áram­lökéskíildő készülék van iktatva. A vázla­tosan feltüntetett áramlökésküldő készü­lék szerkezete azonos az előfizetőállomá­sok számára való áramlökésküldő készü­lő lékek szerkezetével, amelyek működése abban áll, hogy annak mozgatható részét a kívánt vonalvezeték számának egymás­után következő számjegyeinek megfelelő helyzetbe állítják és amelyeknél a moz-20 gatható alkatrész, miután azt az adott számjegyig mozgatták, felszabadul és szabványos helyzetébe visszatér. A mű­ködtető áramlökések csupán a visszatérő mozgás közben és azon számjegy egysé-25 geinek megfelelően létesülnek, amelyre a mozgatható rész be lett állítva. A feltün­tetett áramlökésküldő készüléknél ezek az áramlökések áramkörmegszakítások útján létesülnek. Ezen áramlökésküldő 80 készüléknél a (12) fogantyút a nyíl irá­nyában azon pontig forgatjuk, amelytől az visszatérve, a (14, 13) kontaktusokat annyiszor szakítja meg, ahány egységet tartalmaz azon számjegy, amelyre a moz-35 gatható alkatrészt állítottuk. Megjegy­zendő, hogy ezek a megszakítások mind­annyian rövidek, kivéve az utolsó meg­szakítást, amely a mozgatható alkatrész­nek szabványos helyzetébe való vissza-40 térése előtt megy végbe. Megemlítjük, hogy ez az utolsó megszakítás csupán a mozgatható alkatrész útján létesített, többi megszakításhoz képest hosszú, tény­leg azonban aránylag rövid. Meg kell to-45 vábbá jegyeznünk, hogy a feltüntetett jeladókészüléknél az áramkör megszakí­tása a mozgatható résznek előremozgása alatt meg van akadályozva, minthogy a (13,14) kontaktusokhoz csatlakozó mellék-50 áramkör a (12) fogantyú révén záródik. A (12) fogantyú ugyanis a mozgatható alkatrész tengelyén lazán ül és elforgása­kor a (15) kontaktussal jut érintkezésbe, amely az említett tengelyre van ékelve. 55 Magától értetődik, hogy ez az eredmény számos más módon is elérhető. A rajz jobboldalán több (21, 22, 23) fel­jegyző, illetve beállítási készülék van feltüntetve, amelyek a százas, tizes és egyes feljegyzőknek vagy beállítási ké- ( szülékeknek felelnek meg. Ezen feljegy­zőkkel és a feljegyző-, valamint működ­tetőberendezés többi készülékeivel, ame­lyek feltüntetve nincsenek, a (24) után­kapcsoló áll összeköttetésben. Ezen után- ( kapcsoló szerkezete az 52871. számú ma­gyar szabadalmi leírásban részletesen le van írva, miért is fölösleges azt itt is­mertetni. A (24) utánkapcsoló mindazon utánkapcsoló kontaktusokat vezérli, ame- ' lyek a rajzon az eredményvonal alatt vannak feltüntetve. Mindenik feljegyző szerkezetileg is teljesen azonos a hivat­kozott magyar szabadalmi leírásban is­mertetett utánkapcsolóval, azon eltéréssel, í hogy azok hajtómágnese nem egy te­kerccsel van ellátva, mint az említett sza­badalmi leírásban ismertetett utánkap­csoló, hanem két differenciálisán elrende­zett hajtótekerccsel van felszerelve, ame- É lyek közül az egyiket az utánkapcsoló külső, működtető áramköre vezérel, míg a másikat magának az utánkapcsolónak helyi vagy beállítási kontaktusa vezérli. Ez a különbség a rajzokban világosan fel f van tüntetve és célját az alábbiakban részletesen ismertetjük. A (21, 22) és (23) feljegyzők, valamint a (24) utánkapcsoló vezérlésére a lassan működő (25) relé közbeiktatása mellett a í gyors és nagyon érzékeny (26) vonalrelé szolgál. A feljegyzők működtető berendezésével a (27) indítórelé is kapcsolatban áll, amelynek működését alább ismertetjük. * Hívás kezdeményezésénél a hívó veze­ték önműködő kapcsolók révén, amelyek (28)-nál és (29)-nél vannak feltüntetve, a (30)-nál ábrázolt összekötő áramkörrel jut összeköttetésbe. Az összekötő áram- 1 körrel kapcsolatban álló készülék a raj­zon nincsen feltüntetve, minthogy az nem képezi a találmány tárgyát. Ezen készü­lék működteti a (31, 32) és (33) kontaktu­sokat, minekfolytán az utánkapcsoló a 1 harmadik helyzetbe jut, miáltal a (31) kontaktusrúgó alsó kontaktusánál és a (32) kontaktusrúgó felső kontaktusánál, továbbá a (33) kontaktus záródik és zárva marad. Az összekötő áramkörrel kapcso- 1 latban álló utánkapcsoló egy másik után­kapcsolót hoz működésbe, amely azonban nem képezi a találmány tárgyát és ezért a rajzokon nincsen feltüntetve. Ez az utánkapcsoló ezután működésbe lép és a 1 (34) utánkapcsoló kontaktust zárja. Az előfizető hívás kezdeményezésekor leemeli a hallgatót a horogátkapcsolóról

Next

/
Oldalképek
Tartalom