88034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cső vagy rúdalakú testek mérésére

Megjelent 19ÍÍO. évi decembei" hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88034. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Berendezés cső- vagy rúdalakú testek mérésére. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég" Emdliov eii, A bejelentés napja 1923. évi március hó 31-ike. Hollandiai elsőbbsége 1922. évi április hó 8-ika. Jelen találmány tárgya eljárás és berendezés cső- vagy rúdalaíkú testeik mérésére és a találmány célja az ilyenfajta testek méréséinek megkönnyítése és meg-5 gyorsítása. Cső- vaigy rúdalakú tömegcikkek az elektromos láimipák gyártásánál számos esetben használtatnak. Az úgyeevezet' evakuáló csövek, a lámpák üvegből való 0 talpa számára csöveiket használunk, míg az elektromos lámpák izzószála rendszerint üvegből való rudacskák segítségével támasZitatik meg. A gyártás szempontjából fontos, hogy ezen cső- vagy rúdalakú 5 testek átmérője csak bizonyos szűk határok között váltoazék, minek következtébein az előállított tárgyakat osztályozni kell, mely célra eddig rendszerint alaikmértéket használtak. 0 Az osztályozást a csövek vagy rudak vágása előtt eszközük. Ezen rudak hossza ekkor a kereskedelmi szokásnak megfelelően kb. egy méter. Miután aiz üvegcső két vége általában nem bír azonos átmérővel 5 a csöveket mindkét végükön kell az alaíkmértékkel megmérni. Emellett gyakran előfordul, hogy valamely cső egyik vége pl. 9 min átmérőjű alakimértékre illik, míg a eső másik véigét pl. még 8 vagy 0 7 mm. átmérőjű alakmértékbe is behelyezhetjük. A csövet ez esetben középen széjjel kell vágni és a 2 darabot újból kell osztályozni. Ha valaimely cső egyik végének átmérője 9.01 mim, másik végének át> mérője pedig 8.99 mm, a csövet mégis széjjel kell vágni, ámbár a különbség igein estekéiy. Az alakmérték segítségével ugyatnis a különbséget csak megállapít -h a tjük, a különbség nagyságát azonban nem mérhetjük. Nyilvánvaló a fentiek- 40 bői, hogy a jelzett eljárás felesleges üvegveszteséggel és szükségtelen munkával jár. A jelen találmány célja a két vég átmérőjének egyidejű mérése által munká- 45 nak megtakarítása és egyúttal azon hát-, rány kiküszöbölése, hogy a kereskedelmi szokásnak megfelelő hosszúsággal bíró csöveik vagy rudak felesleges módom széjjelvágassanak, ajmit azáltal érünk el, 50 hogy a, két mérés bizonyos módon jeleztetik és egymással mechanikus úton öszszieihasc|nlü|tiatik. A jelzett célra a jelen találmány szerinti eljárásinál a testek átmérőjét mind- 55 kélt végen mérjük és a két mérés eredményiét önműködően oly jelzőberendezésre visszük át, hogy az átmérőknek úgy öszszege, miiiiit pedig különbség© ís jelezr tetik. 60 Az új eljárás legfontosabb előnyei a következőik: A mérés a szokásosnál soltkai gyorsabban történik. Két mérés helyett, melyek eredményét a munkásnak kell egymással összeihasonlítania, minden mé- 65 rendő tárgy számára egyetlen mérés elégséges, miután a jelzőberendezés a:z átmérőknek úgy különbségét, mint pedig őszszegét. (tehát a kélt átmérő arithmetikai középarányosának miértékét) közivetlenül 70 jelzi, úgy hogy az minden további nélkül leolvasható. Ezen egyszerű mérés tehát megadja, hogy az illető tárgy melyik átmérői osztályba tartozik, máután egyidejűleg az is 75 megállapíttatik, vájjon az átméirők közötti különbség nem lépi-e túl a megengedett határokat.