88008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék légköri nedvesség kondenzálására, csppesítésére és csapolására

- 3 — cselé se 50.000 V számrendű feszültséget szolgáltat. A sekundár tekercselés két pó­lusa két (7) thermionikus rektifikátor (6) lemezeihez van kapcsolva, melyek a (8) 5 izzószállal együtt erősen evakuált üveg­burába vannak zárva. A (8) izzószálakat az aeroplán keretétől gondosan szigetelt közös (9) telep táplálja és izzítja. Az izzó­szálakkal kapcsolt (10) vezeték és az (5) 10 tekercs közepétől kiágazó (11) vezeték a (12) kondenzátor pólusaihoz vannak kap­csolva. A (12) kondenzátor tökéletes szi­getelésű (13) reverzáló-kapcsoló révén a port kiszóró (14) fúvóka két pólusához 15 van kapcsolva. A fúvókát később ismer­tetjük. A fúvóka külső pólusa pl. (15)-nél a jármű keretéhez van földelve. A por a (16) tölcsérből a szűk (17) nya­kon keresztül juthat a (14) fuvókába. A 20 (17) nyak (18) szelepe révén a por folyása szabályozható vagy megszüntethető mű­ködéskor vagy nyugalomban. A fúvóka töltésének egyik módj >ct iR Zi ábrán van feltüntetve. A por töltése cél-25 jából a részecskéknek erős elektromos mezőn kell áthaladniok s eközben elektro­mosan töltött vezetővel kell érintkezniök, mely vezető töltése azonos jelű a por meg­kívánt töltésével. A 2. ábrabeli fúvóka 80 centrális (20) fémhengere a (21) vezeték­hez van kapcsolva s szorosan illik a szi­getelő hengeres (22) hüvely nyakába, melynek teste a (20) hengernél bővebb, úgy hogy köztük (23) gyűrűstér marad 85 szabadon, úgy hogy a (22) burokkal egye­sített (24) csövön át betáplált por e résen kénytelen keresztül haladni. A (22) hü­vely üvegből, quarcból, csillámból vagy más elektromos szigetelőből állhat. A (22) 40 hüvely körül a (26) vezetékkel kapcsolt (25) fémhenger van elrendezve. Az 1. ábrabeli készülék következőképen működik: Az (1) generátor váltakozó árama a (2) 45 kapcsoló zárásakor a (4) transzformátor által pl. 50.000 V feszültségre hozatik. A (7) egyenirányítók az áramot csak olyan­kor bocsátják át, ha a (6) lemezek polari­tása pozitív, úgy hogy az áram egy fél 50 cikluson át az egyik (7) egyenirányítón, a másik fél cikluson át a másik (7) egyen­irányítón át jut a (12) kondenzátorba, mi­mell ett a visszavezetésíre mindkét esetbein az (5) tekercs közepéheiz vezető (11) vezeték 55 szolgál. Ennek eredménye gyanánt a (12) kondenzátor oly potenciálra töltetik, mely közelítőleg fele az (5) tekercs pólusai kö­zötti maximális potenciálkülönbségnek. Ha a (13) kapcsolót zárjuk, a (12) kon­denzátor potenciálját a (20) és (26) fúvóka 60 részekre visszük át (2. ábra). A (16) töl­csérből a por önsúlya folytán a (18) sze­lepen és (17) nyakon át a (14) fuvókába lép, ahol a (13) kapcsoló helyzete által megszabott jelű elektromosságot vesz fel. 65 A fúvóka az aeroplán vagy ennek farka alatt van elrendezve, úgy hogy a por a jármű mozgása által létesített sebes lég­áramba kerül, mely hozzájárul a por szét­szórásához. A porral ellentétes jelű elek- 70 tromos töltés a (15) vezetéken át az aeroplán keretébe lép s onnan a felső szárny szélén elrendezett tűcsúcsok, vagy a mótorvezető kipuffogó gázai révén osz­latható fel. 75 A fentiekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárás a talál­mány keretén belül sokféleképen módo­sítható. Így pl. nucleusok gyanánt por helyett 80 bizonyos esetekben pozitív vagy negatív ionok alkalmazása lehet kívánatos. Mint­hogy az ionok, még a legkönnyebb por­részecskéhez képest is, igen könnyűek és mozgékonyak, a nehézkedést alig érzik 85 ineg. Ennek folytán az ion alig alkalmas már kialakult cseppek össizefolyatására és a talajra való sülyesztésére, ellenben igen hatékony nucleust képez a konden­záció megindítására. Ennek folytán ned- 90 vességgel telített légkörben az ionokat a kondenzálás megindítására használhatjuk s ezután az így képződött felhő össze­folyatására és lecsapására a fent ismer­tetett módon töltött port használhatunk. 95 Az aeroplánról alkalmas erőteljes ioni­záló hatások, pl. X-sugarak segélyével szórhatunk szét ionokat. Egy másik mód abban áll, hogy az aeroplánról tőle szige­telten több antennát vagy huzalt vonta- 100 tünk, melyek pl. az 1. ábrában feltünte­tett egyenirányított nagypotenciálú elek­tromos készülék egyik pólusához vannak kapcsolva. A készülék másik pólusa az aeroplán keretéhez van kapcsolva, mely 105 az ezen töltést eloszlató alkalmas szervek­kel, pl. a felső szárnyon kiképezett szóró­tűkkel van felszerelve. Az ilyen kiképe­zés mellett az aeroplán alatt egyik nemű ionokból álló felhőt, a fölötte lévő réteg- no ben pedig ellentétes jelű ionfelhőt léte­sítünk. E két ionfelhőnek egymástól any­nyira távol kell lennie, hogy az ionok ne egyesülhessenek a kondenzálás megkez­dése előtt. Mihelyt a kondenzálás meg- 115 kezdődött, a két rétegben lévő ellentétes

Next

/
Oldalképek
Tartalom