88008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék légköri nedvesség kondenzálására, csppesítésére és csapolására

Megjelent 1930. évi december hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 88008. SZÁM. — VII/cl. OSZTÁLY. Eljárás és készülék légköri nedvesség kondenzálására, cseppesítésére és lecsapására. Warren Luké Franc is mérnök Aberdeen. A bejelentés napja 1923. évi szeptember hó 29-ike. A találmány tárgya eljárás és készülék légköri nedvesség kondenzálására, cseppesítésére és lecsapására. A találmány szerint mesterséges eső, 5 vagy ködnek, párának, felhőknek és egyéb légköri nedvességnek cseppesítése, lecsapása vagy eloszlatása érhető el a köd, felhő stb. körüli légkör mesterséges elektrifikálása által. Ezt azáltal érjük el, hogy 10 a felhő, köd stb. tömegébe, célszerűen a felső felületre a felhővel ellentétes elektromos töltésű finoman elosztott részecskéket szórunk fel. Ezenkívül a találmány lehetővé teszi, 15 hogy vízgőzzel eléggé telített légköri rétegekben felhőket, ködöket, stb. létesítsünk azáltal, hogy e rétegben ionokat vagy töltött részecskéket szabadítunk fel, minthogy a később ismertetendő módon 20 nucleusok, különösen töltött nucleusok jelenlétében a gőz kondenzációja könnyebben megy végbe, mint aránylag pormentes levegőben. Az így létesített mesterséges felhők stb. viszont épúgy csaphatók 25 le ellentétes töltésű részecskék segélyével, mint a természetes felhők. A meteorológusok kimutatták, hogy .a légköri nedvességgel kapcsolatos meteorológiai tünemények, felhők stb. képződésé-80 Tiél a por elsőrendű szerepet játszik és Wilson C. T. R. (Cambridge) és más kutatók terjedelmes munkái beigazolták, hogy légköri vízgőz sokkal könnyebben kondenzálódik porrészecskékre, melyek nuc-35 leusként szerepelnek, semmint pormentes levegőben. Kimerítő tudományos kutatások beigazolták továbbá azt is, hogy elektromos töltéssel bíró légköri nedvességrészecske még oly körülmények között is igyekszik nőni, melyek a növekedésre 40 annyira kedvezőtlenek, hogy azonos nagyságú, de töltés nélküli cseppek elpárolognának; elméletileg ezt azzal magyarázzák, hogy az elektromos töltés a cseppek felületi feszültségét csökkenti és ezáltal 45 a további kondenzációt és a már meglévő cseppek összefolyását megkönnyíti. A kutatók beigazolták továbbá, hogy ha a ködben, felhőben stb. lévő cseppek elegendő nagyra növekedtek, a nehézkedés 50 lefelé irányító hatása viszonyosán növekszik s végül meghaladja a felhők stb. a légkörben lebegve tartó felfelé irányuló erőket, melyek emelkedő légáramokból, különböző töltésű légköri rétegek elektro- 55 mos vonzásából vagy taszításából, vagy egyéb okokból eredhetnek. Más szavakkal, ha a cseppek elég nagyra növekedtek, eső alakjában való lecsapódásuk lép fel. Ezen eső gyakran még a talaj elérése 60 előtt elpárologhat, ha az a légréteg, amelyen keresztül kell hullania, aránylag száraz és telítetlen. Ilyen esetekben a légkör a nedvességet felszívja s a felhő vagy köd eltűnik. Ha ellenben a légréteg, ame- 65 lyen az eső áthull, már többé-kevésbbé telítve van vízgőzzel, a párolgás aránylag lassú, úgy hogy az eső kisebb-nagyobb része a talajra hull. De sőt, ha a légréteg, amelyen át a cseppek lehullnak, arány- 70 lag meleg és nedves, a cseppek hullásuk közben gyakran még megnövekednek, minthogy e légrétegből vízgőz csapódik a hideg cseppekre. Kolloid-vegyészek kimutatták továbbá, 75 hogy a felhők és ködök a kolloid suspen-