87967. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hevítés által működő higanykapcsoló

Megjelent 1930. évi december hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI 4H5PK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 87967. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Elektromos hevítés által működő higanykapcsoló. Bayerische Elektrizitats Industrie Rott & Co. München. Pótszabadalom a 84990. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi augusztus hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 31-ike. A törzsszabadalom tárgya oly higany­kapcsoló, melynek higanytöltése két iiyomóközegedény között fekszik, amelyek egyike elektromosan fűthető, úgy hogy a 5 higany- egy rugalmas falnak egyidejű megfeszítése közben a másik nyomóközeg­tér felé szoríttatik és az álta,la zárt áram­kört megszakítja. A tulajdonképpeni hi­ganytér emellett U-alakban van kiké-0 pezve, úgy hogy ,a higanytöltés a pl. az áramzárásnak megfelelő nyugalmi álla­potba önműködően áll be. Ezen elrende­zésnek azonban az a hátránya, hogy a kapcsoló alakja folytán, a nyomóközeg-5 terek szükséges gáztöltéseinek tekintetbe­vétele mellett csak igen körülményesen és költségesen állítható elő és tömeggyár­tásra nem alkalmas. A találmány tárgyát képező tökéletesbítéssel ezen hátrányt el­lj kerüljük. A találmány értelmében a tu­lajdonképpeni higanytartálynak U-alakú kiképzéséről és ezzel a higanytöltésnek önműködő kiegyenlítődéséről lemondunk és a higanytöltést a közötte és a nem he-5 vített nyomóközegtér között elrendezett rugalmas válaszfalon támasztjuk meg, ezen tér felől való nyomástámogatással vagy enélkül. Ezáltal dugaszalakú tulaj­donképpeni higanyteret kapunk, úgy ) hogy a nyomóközegterek együttesen egy­szerű cső alakjában képezhetők ki, melyet ez a dugasz kettéoszt, ami a hatás tekin­tetében lényeges. A mellékelt rajzon a találmány értel-1 mében kiképezett higanykapcsolónak egy foganatosítási alakja hosszmetszetben van feltüntetve. A rajzon (a) és (b) a két nyomóközeg­tér, melyek együttesen a mindkét végén zárt (c) csövet képezik. A két tér között 40 fekszik a (d) higanytartály, melynek kí­vül dugaszalakja van és mely a csőbe tö­mítően van beillesztve. A higanytartály az (e) hosszanti furattal van ellátva, mely felül az (f) quarcfuvóka útján a (g) 45 edénybe merül, mely a gázalakú és híg­folyós anyagokat átbocsátó (h) dugasz ál­tal van elzárva. A Cg) edénybe felülről az (a) nyomóközegtérben levő (i) hődrót me­rül. Az (e) furat alul a (k) bővületbe 50 megy át, melyre a rugalmas (1) fal van tartós elzárásként borítva és erősítve. A (k) térbe merül a kapcsolónak (m) elek­tródája. A (d) tartálynak a (h) elzáró­dugasz és a rugalmas (1) fal közötti egész 55 üreges tere higannyal van töltve. A hi­gany súlyát a rugalmas (1) fal hordja; a fal tehermentesíttetik, ha a nyomás a (b) térben növekszik az (a) térben uralkodó nyomáshoz képest. Ezt egyszerűen azáltal 60 érhetjük el, hogy a (d) testet a (c) csövön belül beállítjuk. Ha az (a) térben az (i) hődrót árammelegének fokozódása folytán a gáztöltés kiterjed, akkor a higany a (g) edényből lefelé a (k) térbe szorul, miköz- 35 ben a rugalmas (1) fal megfelelően ki­dudorodik. Ha a higany az (f) quarc­fuvóka pereme alá sülyed, akkor az áram megszakad. A higany visszaáramlása és az áramkör zárása az (a) térnek megfelelő 70 lehűlése után az (1) fal, valamint a (b) tér gáztöltésének nyomása alatt gyorsan megy végbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom