87964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gyűrűalakú fémtárgyaknak forgó formában való előállítására

— 5 -i zel, előnyösen egyenes, azután pedig oly görbébe megy át, amely az elosztó beömlési végénél a (76) csatorna görbe fenékrészével egyesül, amint a 4. ábrán lát-6 ható. Amíg a (78) tartálynak tűzálló anyaggal való bélése előnyös, másrészt kielégítő eredmények érhetők el akkor, ha a (96) lejtőnek és az (54) elosztónak fémvezető 10 felületei öntöttvasból készültek és közönséges enyv és szénpor keverékével, esetleg karborundum hozzáadásával vannak bevonva. A 15. ábrával kapcsolatban fejtsük ki 15 már most a 3. ábrán látható elosztó kiöntőcsőrének szerkezetéből és elhajlásából következő eredményeket: Ha a cső öntése kezdetén a kiöntőcsőr a formának a harangalakú csővéget formázó végénél van, 20 a (47) formatok helytálló, a forma pedig a (97) nyíl irányában forog. Amint azonban a harangalakú csővéget megformáztuk, a formatok és az elosztó kölcsönös mozgása megkezdődik, amely célból az (59) dugaty-25 tyú működésbe jön. A folytonos fémbevezetés addig tart egyenletesen, amíg a formatok a (98) nyíl irányában eléggé előre haladt, hogy a kiöntőcsőr a forma baloldali végétől balra foglaljon helyet, te-30 hát a cső formázása bevégződjék. A forma harangformázó végének az elosztó kiöntőcsőrétől eltávolodó mozgása közben a cső folytonosan képződik, azáltal, hogy a formában minden pillanatban új fém-35 réteg rakódik le, amint a (99) eredményvonal jelzi. A legtöbb fém a cső harangalakú vége felé halmozódik fel és pedig a kiöntőcsőrtől távol, tehát a legtöbb fém a csőben már előbb lerakodott magas hő-40 fokú fémre halmozódik fel és a vízzel hűtött hideg fémen nem merevedik meg idő előtt, ami az említett káros külső sávok képződését okozná. Ennek következtében a cső külső felülete nagyon sima, majd-45 nem üvegszerű. Azáltal viszont, hogy a kiöntőcsőr a forma tengelyére merőleges síkhoz ferde szög alatt hajlik el, a fém oly módon vezettetik hozzá, hogy a mindenkor a formához vezetett új (100) fém-50 rétegből az oxydált részek legnagyobb mennyisége az előzetesen lerakódott (101) fémréteg felszínére rakódik le és ott marad, míg a (102) fémáramnak csak legtisztább része, vagyis csak az a rész, amely az 55 elosztó (76) csatornájának fenekén ömlött végig, jön érintkezésbe a formával. Ily vasoxydok és más tisztátlanságok, amelyek a cső anyagába jutottak, az előzetesen lerakódott magas hőfokú fémben vagy fémen rakódtak le és a kéregszerű sza- 60 bálytalanságokból álló belső rögök eltűnnek. Ennek világosabbá tétele végett a 15. ábrán a (102) áram és a (100) fémréteg árnyékolt oly módon, hogy az árnyékolás annál sűrűbb, minél tisztátlanabb a fém. 65 A félgömbölyű, említett kiemelkedések szintén elkerülhetők, ha a 3. ábra szerint szerkesztett berendezést alkalmazzuk, amelynél a kiöntőcsőr elhajlása nagy befolyást gyakorol, mert a legutoljára le- 70 rakódott (100) fémréteg legnagyobb része az előzetesen lerakódott (100) fémréteg magas hőfokú tömegére csapódik és ennek hosszában spirális pályán kering, amelynek átmérője folytonosan csökken, amint 75 a (100) fémréteg részecskéi a megmerevedési ponthoz közelednek. Ily módon a (102) áram sebessége kétségkívül szintén szerepet játszik, amely sebességet a (96) lejtő alkalmazása növeli, miáltal a (102) 80 áram közelében az olvasztott fémből kipattanó részecskékből álló zápor keletkezése megakadályoztatik; ily részecskék keletkezése ugyanis a cső belsején észlelt félgömbölyű dudorok okozója volt, ha az §5 1. ábrán látható szerkezetű kiöntőcsőrt alkalmaztuk, mert ezek a részecskék részben megmerevednek, mielőtt a formázott cső belső felületén nyugalomba jönnének, miközben a cső szintén részben már 90 megmerevedett. Nagyon jó eredmények voltak elérhetők, ha ez a sebesség nagyon nagy volt, különösen, ha a részek úgy voltak elrendezve, hogy amint a gyakorlatban kitűnt, a (102) áram keresztmetszete 95 az azt tápláló, az elosztó (76) csatornáján végigfolyó áram keresztmetszetéhez képest oly mértékben csökken, amint azt a 15. ábrán a szakadozott vonalakkal kihúzott (103) és (104) körök jelzik. A (104)- 100 gyei jelzett kör a (102) áram megközelítő keresztmetszetét, a (103) kör pedig a csatornában levő áram megközelítő keresztmetszetét jelzi. A 4. és 6. ábrán látható elosztóhoz alkal- 105 mázott vízhűtés ismertetésénél ós tárgyalásánál kifejtettük, hogy ilyen vízhűtés különösen aránylag kisátmérőjű, pl. 100 mm-es csövek öntésénél előnyös. Természetesen minél kisebb a cső átmérője, an- 110 nál kisebb az elosztó megengedhető külső átmérője az elosztónak a forma belsejében levő részén az öntési művelet egész tartama alatt. Ha kisebb csöveket, pl. 50 mm-es csöve- 115 ket kell előállítani, előnyös, ha az elosztó ki öntővégének biztosabb támasztást adunk; erre a célra az elosztónak a ki-