87960. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró gépkocsikhoz

— 2 -i A fénykihasználás gazdaságosságát a legnagyobb hatótávolság kúpjában, vala­mint közepes távolságban a hatásos szórt fényben rendkívül fokozzuk azáltal, hogy 5 az (5) izzótest előtt ennek közvetlen köze­lében a (4) segédvetítő felületet rendezzük el. A (4) segédvetítő felület kúpalakú és csúcsa az (5) izzótest felé van fordítva, míg alkotói az (5) izzótest felé homorúak. 10 A (4) segédvetítő felület azokat a sugara­kat, amelyek egyébként szétszórtan indul­nának ki az izzószálból és ennélfogva csak a közvetlen közelben volnának hatá­sosak, ismételten a parabolikus tükörre 15 vetíti, amely ezeket a fénysugarakat ösz­szegyüjti és elosztja, még pedig részben a nagy távolságra ható kúpra, részben azon szóródási kúpra, amely közepes tá­volságban fejti ki hatását. A (4) segéd-20 vetítő felület által azonban az eddig isme­retes fényszórókkal szemben még további nagyon fontos előnyt érünk el. Ilymódon közvetve lehetővé tesszük, hogy belterü­leteken, vagyis városi utakon való mene-25 tek számára szükséges gyengébb fényhez egy másik (6) izzótestet rendezhessünk el, amelynek sugarai aránylag nagy ható­távolság mellett úgy vannak össze­gyűjtve, hogy nem vakítanak. A (6) se-30 gédizzótestet ugyanis olymódon rendez­zük el a (4) segédvetítő felület felső széle előtt, hogy fénye a parabolikus tükör alsó felétől el van rekesztve, a (6) izzótest fé­nyének visszaverésére tehát a paraboli-35 kus tükörnek csak felső fele szolgál. Az ismertetett hatás teljes elérése végett, a (4) segéd vetítő felületen még egy kisebb, a belterületeken való megvilágításra szol­gáló izzószál fényét lefelé elrekesztő (7) 40 ernyő van elrendezve, amint az a 8. ábrá­ban elölnézetben van feltüntetve. Hogy kellő széles fénykúp keletkezzék, a (6) izzótestet vagy vízszintesen kell a para­boloid tengelyére függélyes síkban ki-45 feszíteni, vagy pedig legalább hosszterje­delmének jelentékeny része helyezendő el az említett irányban. Ezen elrendezés mellett a parabolikus tükrön visszaverődő fénysugarak az út 50 felé lefelé lejtősek. Minthogy a gyalog vagy kocsin elhaladó egyénnek szeme csak a fényszóró magasságában van és ez alatt soha nincsen, ennélfogva vakító hatástól nem kell tartanunk. 55 Meg van adva továbbá annak a lehető­sége is, hogy a (6) izzótest közvetlen su­gárzását kifelé megakadályozzuk és fénye csupán ismételt visszaverődés és szóródás •után hagyja el a lámpát. Ezen célból a (6) izzótest előtt a (7) kiegészítő ernyőt 6< rendezzük el (2. ábra). Ez a kiegészítő ernyő a (7) ernyőhöz vagy az izzótestek egyik áramhozzávezető huzalához erősíthető és fémlemezek sorozatából, vagy homályos kvarc-, üveglemezből vagy másefféléből 6! állhat. A mellső (3) üvegfal is fényszóró­dás céljából középen az 1. ábrában fel­tüntetett módon az (A, B) terjedelemben homályosítható. Az (5) főizzótest távolba­liató, megközelítőleg párhuzamos sugarai 71 ezáltal szóródást nem szenvednek, mert a megfelelő sugárkúpok a homályos (A, B) körfelület és a tükörfelület között men­nek keresztül, ellenben a (6) izzótest által szolgáltatott közvetlen fény a homályosí- 7 tás által szórt fénnyé válik. Homályosítás helyett az (A, B) terjedelemben tükör­felületet is alkalmazhatunk. Ezen esetben előnyös, ha a (3) üvegfalat az (A, B) ré­szen befelé domborítjuk, amint az az 1. 3 ábrában szakadozott vonalakkal van meg­rajzolva. A (6) segédizzótest sugarait ek­kor az (A, B) tükröző felület az (1) tü­körre vetíti vissza, ahonnan azok kellően szétszórva a megvilágítandó térbejutnak. 8 Az (5) és (6) izzótestek külön-külön kap­csolhatók az áramforráshoz, vagy pedig egyidejűleg párhuzamos (3. ábra), illetve sorozatos kapcsolásban (4. ábra) iktatha­tok az áramkörbe. Az utóbbi elrendezés g az esetben előnyös, ha a kocsi huzamo­sabb ideig az úton áll. Elégséges ekkor, lia a (6) izzótest sötétben izzik. Az izzó­testek egymásután való kapcsolása által árammegtakarítást érünk el és az izzótest g élettartamát megnöveljük. Az izzótesteket, még pedig úgy főfény­forrás, mint a belterületi fényforrás szá­mára való izzótesteket lehetőleg sűrűn tekercseljük és ezért azokat legjobban 1 csavarmenetben tekercselt huzalból állít­juk elő. A főfényforrás izzótestének spi­rális alakot adunk, amelyet kúpos (5. ábra) vagy hengeres (6. ábra) felületre való feltekercselés útján állítunk elő. 1 Ezen spirális fénykibocsátó felületének na­gyobb részét a paraboloid (F) gyújtó­pontja előtt rendezzük el (1. ábra), annak csupán kisebb része kerül a gyújtópont mögé, tehát az (F) gyújtópont és a (V) 1 csúcspont közé. Ilymódon a fénynek egy­részt a távolba ható fénykúpra és más­részt a közepes távolságra szolgáló szóró­dási kúpra való kielégítő elosztását érjük el. Az izzótest pontos beállítása két egy- 1 mással szembenfekvő, átlátszó beosztás segélyével történik, amelyek az (1) para­boloid (F) gyújtópontjának magasságá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom