87960. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró gépkocsikhoz
— 2 -i A fénykihasználás gazdaságosságát a legnagyobb hatótávolság kúpjában, valamint közepes távolságban a hatásos szórt fényben rendkívül fokozzuk azáltal, hogy 5 az (5) izzótest előtt ennek közvetlen közelében a (4) segédvetítő felületet rendezzük el. A (4) segédvetítő felület kúpalakú és csúcsa az (5) izzótest felé van fordítva, míg alkotói az (5) izzótest felé homorúak. 10 A (4) segédvetítő felület azokat a sugarakat, amelyek egyébként szétszórtan indulnának ki az izzószálból és ennélfogva csak a közvetlen közelben volnának hatásosak, ismételten a parabolikus tükörre 15 vetíti, amely ezeket a fénysugarakat öszszegyüjti és elosztja, még pedig részben a nagy távolságra ható kúpra, részben azon szóródási kúpra, amely közepes távolságban fejti ki hatását. A (4) segéd-20 vetítő felület által azonban az eddig ismeretes fényszórókkal szemben még további nagyon fontos előnyt érünk el. Ilymódon közvetve lehetővé tesszük, hogy belterületeken, vagyis városi utakon való mene-25 tek számára szükséges gyengébb fényhez egy másik (6) izzótestet rendezhessünk el, amelynek sugarai aránylag nagy hatótávolság mellett úgy vannak összegyűjtve, hogy nem vakítanak. A (6) se-30 gédizzótestet ugyanis olymódon rendezzük el a (4) segédvetítő felület felső széle előtt, hogy fénye a parabolikus tükör alsó felétől el van rekesztve, a (6) izzótest fényének visszaverésére tehát a paraboli-35 kus tükörnek csak felső fele szolgál. Az ismertetett hatás teljes elérése végett, a (4) segéd vetítő felületen még egy kisebb, a belterületeken való megvilágításra szolgáló izzószál fényét lefelé elrekesztő (7) 40 ernyő van elrendezve, amint az a 8. ábrában elölnézetben van feltüntetve. Hogy kellő széles fénykúp keletkezzék, a (6) izzótestet vagy vízszintesen kell a paraboloid tengelyére függélyes síkban ki-45 feszíteni, vagy pedig legalább hosszterjedelmének jelentékeny része helyezendő el az említett irányban. Ezen elrendezés mellett a parabolikus tükrön visszaverődő fénysugarak az út 50 felé lefelé lejtősek. Minthogy a gyalog vagy kocsin elhaladó egyénnek szeme csak a fényszóró magasságában van és ez alatt soha nincsen, ennélfogva vakító hatástól nem kell tartanunk. 55 Meg van adva továbbá annak a lehetősége is, hogy a (6) izzótest közvetlen sugárzását kifelé megakadályozzuk és fénye csupán ismételt visszaverődés és szóródás •után hagyja el a lámpát. Ezen célból a (6) izzótest előtt a (7) kiegészítő ernyőt 6< rendezzük el (2. ábra). Ez a kiegészítő ernyő a (7) ernyőhöz vagy az izzótestek egyik áramhozzávezető huzalához erősíthető és fémlemezek sorozatából, vagy homályos kvarc-, üveglemezből vagy másefféléből 6! állhat. A mellső (3) üvegfal is fényszóródás céljából középen az 1. ábrában feltüntetett módon az (A, B) terjedelemben homályosítható. Az (5) főizzótest távolbaliató, megközelítőleg párhuzamos sugarai 71 ezáltal szóródást nem szenvednek, mert a megfelelő sugárkúpok a homályos (A, B) körfelület és a tükörfelület között mennek keresztül, ellenben a (6) izzótest által szolgáltatott közvetlen fény a homályosí- 7 tás által szórt fénnyé válik. Homályosítás helyett az (A, B) terjedelemben tükörfelületet is alkalmazhatunk. Ezen esetben előnyös, ha a (3) üvegfalat az (A, B) részen befelé domborítjuk, amint az az 1. 3 ábrában szakadozott vonalakkal van megrajzolva. A (6) segédizzótest sugarait ekkor az (A, B) tükröző felület az (1) tükörre vetíti vissza, ahonnan azok kellően szétszórva a megvilágítandó térbejutnak. 8 Az (5) és (6) izzótestek külön-külön kapcsolhatók az áramforráshoz, vagy pedig egyidejűleg párhuzamos (3. ábra), illetve sorozatos kapcsolásban (4. ábra) iktathatok az áramkörbe. Az utóbbi elrendezés g az esetben előnyös, ha a kocsi huzamosabb ideig az úton áll. Elégséges ekkor, lia a (6) izzótest sötétben izzik. Az izzótestek egymásután való kapcsolása által árammegtakarítást érünk el és az izzótest g élettartamát megnöveljük. Az izzótesteket, még pedig úgy főfényforrás, mint a belterületi fényforrás számára való izzótesteket lehetőleg sűrűn tekercseljük és ezért azokat legjobban 1 csavarmenetben tekercselt huzalból állítjuk elő. A főfényforrás izzótestének spirális alakot adunk, amelyet kúpos (5. ábra) vagy hengeres (6. ábra) felületre való feltekercselés útján állítunk elő. 1 Ezen spirális fénykibocsátó felületének nagyobb részét a paraboloid (F) gyújtópontja előtt rendezzük el (1. ábra), annak csupán kisebb része kerül a gyújtópont mögé, tehát az (F) gyújtópont és a (V) 1 csúcspont közé. Ilymódon a fénynek egyrészt a távolba ható fénykúpra és másrészt a közepes távolságra szolgáló szóródási kúpra való kielégítő elosztását érjük el. Az izzótest pontos beállítása két egy- 1 mással szembenfekvő, átlátszó beosztás segélyével történik, amelyek az (1) paraboloid (F) gyújtópontjának magasságá-