87932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos hullámoknak vagy rezgéseknek hanghullámokká való átalakítására

- 3 — gál, amelynek a (24) és (25) áramvezető huzalai a (26) és (27) szorítókhoz vezet­nek. A beszélőgép belsejében készülék van elrendezve, amelynek segélyével a rezgé-5 sek erőssége változtatható. Ezen készülék a feltüntetett kiviteli alaknál a (28) csövé­ből áll, amelyen a (29) csúszó érintkező van elrendezve, amely a (30) rúd segélyé­vel eltolható. 10 Hogy szükség esetén a rezgések irányát a (13) elektrolitikus tárcsán át megfordít­hassuk, a beszélőgépen a (31) sarkváltó van elrendezve. A sarkváltó egyik részé­ben két (32, 33) érintkezési hüvely van el-15 rendezve, amelyekhez a (34, 35) vezetékek csatlakoznak. A sarkváltó másik részét képező (38) dugasztestben két (36, 37) pe­cek van, amelyek a (39, 40) vezetékekkel állanak összeköttetésben. A (38) dugasz-20 test a (31) részhez képest két helyzetben helyezhető el, úgy hogy a (36) pecek, vagy a (32) vagy a (33) hüvellyel létesíthet ösz­szeköttetést. Ily módon az áram iránya megfordítható és a helyes irány kísérle-25 tezós útján megállapítható. A (23) táv­beszélő hallgatónak aránylag nagy ellen­állása van. A beszélőgép továbbá (41) és (42) szorí­tókkal van felszerelve, amelyekhez a fel-30 vevő, illetve (43) és (44) lég- és földveze­tékek csatlakoznak. A (46) fék segélyével a (47) hanglemeztartó fékezhető, míg a (45) kar segélyével a (47) hanglemeztartó sebessége szabályozható. Ezek az alkat-35 részek általánosan ismeretesek. A 8. ábrában feltüntetett kiviteli alak­nál a (10) szár a (7) hajtótengelyen köz­vetlenül a (47) hanglemeztartó fölött van elrendezve. Bizonyos beszélőgépeknél a 40 (?) hajtótengely sebessége a (45) szabá­lyozó készülék segélyével kellő mértékben csökkenthető. Legtöbb esetben azonban előnyös, ha a (13) elektrolittárcsát külön (8) tengelyen rendezzük el, amely lassab-45 ban forog, mint a (7) tengely. A 10. ábra drótnélküli távbeszélő beren­dezés szokásos kapcsolási vázlata a fel­sorolt részek alkalmazása esetén. Az an­tenna a (43) vezeték íitján a (41) szorítt 50 val áll összeköttetésben, a honnan a (49» vezeték a szabályozó (28) csévéhez vezet, amely a (29) beállító szánnal van ellátva. A szabályozó tekercs a (48) vezeték útján a (42) szorítóval áll összeköttetésben, 55 amely utóbbihoz a (44) földvezeték csatla­kozik. A (41) és (42) szorítók között az (50) és (51) vezetékek közvetítésével a (22) kristálydetektor, továbbá a (24) és (25) ve­zetékek közvetítésével a (23) távbeszélő hallgató van iktatva, amelyhez párhuza- 60 mosan ismeretes módon az (53) kondenzá­tor van kapcsolva. A (26) és (27) szorítók­hon a '(39) és (40) vezetékekből álló áram­kör csatlakozik, amellyel á 37, 36, 33, 32) sarkváltó van összekötve, amelynek a (34, 65 35) vezetékei a '(16) és (12) elektródákkal állanak összeköttetésben. Az említett elektródák között fekszik a (13) elektrolit­tárcsa. Amint a (13) és (16) alkatrészeken áram megy keresztül, hang keletkezik, ha 70 az említett alkatrészeket egymáshoz ké­pest mozgatjuk. A (23) távbeszélő hall­gató ezen rezgések fellépésénél megszólal. Azokat a hanghullámokat, amelyek a (13) és (16) hangkeltő alkatrészek viszonyla- 75 gos elmozgásánál keletkeznek, az (5) hangszelence (55) rezgőlemeze erősíti, úgy hogy azok a (23) hallgató alkalmazása nélkül is nagyon jól érthetők és messzire hallhatók. 80 A 9. ábrában feltüntetett kapcsolási vázlat csak abban tér el a 10. ábrában fel­tüntetett elrendezéstől, hogy a villamos hullámok számára a (22) kristálydetektor helyett léghíjasedényű detektor talál al- 85 kalmazást. A 9. ábrában feltüntetett fel­vevő áramkör általánosan ismeretes és abban a (23) távbeszélő hallgató helyett kettős (57) hallgató van elrendezve, amely ezen kiviteli alaknál teleppel áll összeköt- 90 tetésben, ugyanúgy, mint a léghíjas edé­nyit készülék. A berendezés használatánál a hajtószer­kezetet az (58) forgattyú segélyével fel­húzzuk, úgy hogy a (13) elektrolittárcsa 95 a (16) elektródához képest forgásba jön. A (22) detektort és a (28) csévét ezután oly módon állítjuk be, hogy a (23) táv­beszélő hallgató segélyével átvitt jeleket hang alakjában vesszük fel; ilyen hang- 100 hullámokat a (13) és (16) alkatrészek vi­szonylagos elmozgásuk révén is létesíte­nek és azokat az (5) hangszelence erősíti. A 11. és 12. ábra oly kiviteli alakot szemléltetnek, amely rendes beszélőgépnél 105 a szekrény vagy más részek átalakítása nélkül alkalmazható. Az (59) alaplemez­nek (60) lábai vannak, amelyek (61) szi­getelő párnákkal vannak ellátva. Ez az alaplemez a (47) lemsztartó levétele után hq a beszélőgép födőlapjára helyezhető. Az alaplemezből (62) állvány emelkedik fel­felé, amely (62a) kivágással van ellátva, mimellett függélyes furatában a (63) üre­ges tengely van elrendezve. Ezen üreges 115 tengely a (62a) hasítékon bellii (13. ábra) a (64) fogaskereket hordja, amely a na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom