87932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos hullámoknak vagy rezgéseknek hanghullámokká való átalakítására

Megjelent 1980. évi december lx"> 104-én. MAGYAR KIRÁLYI JHH1| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87933. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés villamos hullámoknak vagy rezgéseknek hanghullámokká való átalakítására. House Warren Dearborn szab. ügyvivő Kansas. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 7-ike. A találmány tárgya eljárás és berende­zés villamos hullámoknak vagy rezgések­nek hanghullámokká való átalakítására. A találmány a drótnélküli távírás és táv-5 beszélés tökéletesbítését célozza. A találmány alapján hangosan szóló készülék szerkeszthető kapcsolatban azok­kal a készülékekkel, amelyeknél a villa­mos rezgések számára való detektor kö-0 zönséges kristály-detektor. Ily módon áramszolgáltató telepek, távbeszélő hall­gatók és léghíjas edényű készülékek al­kalmazása feleslegessé válik, amelyekre egyébként hangosan szóló drótnélküli táv-5 beszélő berendezéseknél feltétlenül szük­ség van. A találmány tárgyát tevő eljárás és berendezés révén a villamos hullámok a lehetséges legkisebb torzítás mellett alakíthatók át, mimellett a berendezés 0 mindenütt nehézség nélkül helyezhető el és tartható üzemben. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy külső erő szolgál a villamos rezgéseknek hanghullámokká való átalakítására és 5 ezen hanghullámok erősítésére. Külső erő segélyével a két hangkeltő alkatrész között viszonylagos mozgást idézünk elő, mimellett az említett két alkatrész egymással olyan függőségi vi-0 szonyban áll, hogy az egyik alkatrész vontató vagy súrlódási hatás révén a másik alkatrészt magával vinni törekszik. Ezt a vontató hatást a villamos rezgések vezérlik és mivel a vontató hatás válto-5 zásával a hanghullámok keltése is válto­zik, ennélfogva a villamos rezgések a hanghullámok előidézésére és erősítésére szolgálnak. A hangkeltő alkatrészek közül az egyik hangerősítő készülékkel van összekötve 40 vagy maga oly nagyra van méretezve, hogy önrezgése folytán a kellő erősségű hang keletkezik. Az egymással az ismer­tetett viszonyban álló hangkeltő alkat­részek közül egyik beszélőgép tűje vagy 45 tűtartója lehet, úgy hogy a beszélőgép vagy másefféle hangszelencéje révén a hang erősíthető. A beszélőgép hajtószer­kezete emellett az említett külső erőt szol­gáltathatja és a beszélőgép alkalmazása 50 révén az egész berendezés felszerelése fe­lette egyszerűvé válik. A beszélőgép a kívánt cél elérése végett megfelelő ala­csony sebességgel járatható, vagy pedig a hajtószerkezet elé előtéttengely iktat- 55 ható kisebb sebesség elérése végett. Az egész berendezés a beszélőgéppel össze­építhető, vagy pedig az egyik hangkeltő alkatrész hajtására külön szerelvény al­kalmazható, amely a beszélőgép hajtó- QQ szerkezetével kapcsolható. A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyát tevő berendezés néhány kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltün­tetve. Az 65 1. ábra olyan beszélőgépet ábrázol táv­lati nézetben, amely a találmány értelmé­ben van kiképezve. A 2. ábra ezen beszélőgép függélyes met­szete. A 70 3. ábra nagyobb léptékű metszet a 2. ábra 3—3 vonala szerint. A 4. ábra elektrolittárcsa és az ehhez tar­tozó tartó metszete. Az 5. ábra sarkváltó metszete. A 75 6. ábra tűelektródát szemléltet. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom