87899. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtő elem

vábbá a megvékonyító kölyük által hagyott felületét megtartja és vékonyabb drót alkalmazható, mint biztonsággal alkalmazható volna akkor, há a drót a cső-5 ben vékonyíttatnék meg. Még más előnyök is lépnek fel, pl. egyszerűbb sarkcsatlakozások, a hüvely számára alkalmazott fémek méretezésében és minőségében nagyobb választási lehetőség. 10 A találmány értelmében tehát? hullámvonalalakú vagy spirálisalakú ellenálláselemet központosán helyezünk el poralakú szigetelőanyaggal töltött fémhüvelyben, < amelyben a szigetelőanyag oly nagy mér-15 lékben van összetömörítve, hogy nagyon sűrű és aránylag jó hővezető szigetelőtestet alkot, úgy hogy a hő a hüvelyre a lehető legnagyobb mértékben vihető át jó elektromos szigetelés mellett, miáltal me-20 chanikailag érdesített ellenálláselem képződik, amely aránylag kis térben nagy ellenállást képes kifejteni. A találmány legjobban megérthető a mellékelt rajz figyelembe vételével, ame-25 lyen az 1. ábra az ellenálásvezetéket megtöltésre kész csőbe szerelve hosszmetszetben mutatja, a 2. ábra a hozzátartozó végnézet, a 30 3. ábrán a megtöltött cső oldalnézete látható részlegesen letörve, úgy hogy a sarkcsatlakozások láthatók, a 4. ábra a megvékonyított fűtőelemet nézetben, részint metszetben mutatja és az 35 5. ábra a sarkcsatlakozás részletrajza. A találmány értelmében a „hüvelydrótot" oly módon állítjuk elő, hogy az előnyösen spirális alakú (10) ellenálláselemet nagy elektromos ellenállású anyagból, pl. 40 nikkel-chrom ötvözetből készítjük. Ezt a vezetéket központosán helyezzük el a (11) csőben, amely tetszőleges oly fémből készülhet, amely húzás vagy más művelet Htján megvékonyítható. A spirális teker-45 cselés közben zárt spirálist alkot ugyan, de a csőben elhelyezve ki van feszítve, úgy hogy a menetek egymástól elválnak és egyúttal a feszültség a spirálist központos helyzetben tartani törekszik. Oly 50 célból, hogy a spirálison megvastagított végződéseket képezzünk és egyúttal a spirális számára a töltésnél és az ezután következő húzási műveletnél alkalmas tartót szolgáltassunk, a spirális két végét 55 egy-egy (12) rúdon erősítjük meg, amint az 5. ábra részletesen mutatja. Ez a rúd, amely előnyösen ugyanoly anyagból készült, mint a magdrót, hogy a mag és a végződések között minden galvános hatás elkerültessék, megvastagított, csúcsos (13) 60 fejjel van ellátva, amelyre a spirális ráillik. Ezután a drótot a fej kúpos része köré és kis távolságra a rúd köré tekercseljük és a drót végét a rúdban kiképezett (14) hasítékba illesztjük be. A hasíték 65 széleit a drót végére ráhajtjuk, miáltal jó elektromos érintkezést létesítünk és a drót végét biztosan erősítjük meg a sarkdarabon. Miután a spirális két végét ily módon felszereltük a sarkcsatlakozások- 70 kai, ezeket a (15) és (16) kupakokban kiképezett lyukakon vezetjük át, amely kupatok a cső két végére vannak ráillesztve, a Sark csatlakozásokat pedig a (17) és (18) csavarok segélyével erősítjük meg a kupa- 75 kokban. Amint már említettük, a drót előnyösen feszültség alatt áll és oly módon van megtámasztva, hogy a spirális megtartja a kellő központi helyzetet. A (15) kupakon alkalmazott (19) tölcsér (20) lyu- 80 kakkal „vanEllátva, amelyeken át a szigetelőanyag betölthető a csőbe. Az alkalmazott szigetelőanyag olyan, amely tömör masszává tömöríthető össze és egyúttal jó elektromos szigetelő és jó hővezető képes- 85 ségű. Erre a célra magnáziumoxid alkalmas. Ha a cső meg van töltve és a töltőanyagot valamely módon pl. a hüvely niegrázása által összetömörítettük, a (15) és (16) kupakokat eltávolítjuk és a cső 90 végeit tartósan elzárjuk. A rajz szerint erre a (21) és (22) fémkorongok szolgálnak, amelyekre a hüvely fémanyagát rákarimázzuk és amelyeken a sarkcsatlakozásokat átvezetjük, mire az utóbbiakat 95 (23) és (24) fejekké alakítjuk. A cső most a 3. ábrán látható állapotban van. Ezután a csövet a megvékonyító eljárásnak vetjük alá, amely abban áll, hogy a csövet karimázó vagy hengerelő gépen ve- io( zetjük át. A megvékonyítás szükséges mértéke nem nagy, mert célja főképen csak az, hogy a poralakú anyagot a spirális körül összetömörítse. Ennek a célnak a csőátmérő olymérvű csökkentése és ennek IOÍ folytán a csőhosszúság növelése, amint a 3. és 4. ábrán a részek aránylagos nézeteiből látható, megfelel. A gyakorlatban 10 mm. külső átmérőjű és 8 mm. belső átmérőjű csőnek a megfelelő megvékonyítás n< után külső átmérője kb. 8.3 mm. volt és kb. 15%-kai nyúlt meg. A megvékonyítás egyik eredménye az, hogy az ellenállásvezeték elektromos ellenállása bizonyos mértékben csökken és n» pedig tapasztalás szerint azért, mert a drót átmérője növekedett. Kísérletekből