87898. lajstromszámú szabadalom • Gyorsgőzfejlesztésű kazán

vezérli, és ez a (6) tokon megerősített sze­lence belsejében van elrendezve. A tápvíz a (10) tápszivattyút elhagyva, a (11) csövön át (12)-nél a gőzgyüjtő-5 tengely irányában hatol be és a (13) csa­tornába ömlik, itt felmelegszik, úgy hogy a benne levő sók poralakban lecsapódnak; ezáltal elejét vesszük a kazánkő képződés­nek a csövekben. 10 A (6) tok felső részében a (9) úszó felett elrendezett ívalakú (14) ernyő megakadá­lyozza azt, hogy a víz az úszóra ömöljék és azt esetleg befolyásolja. A tápvízgyüjtő alsó részében (15) dugó-15 val elzárt kiürítő nyílás van elrendezve. Az önműködő tápszivattyú a víz szint­jét rendesen a esőnyaláb magasságának kétharmad részén tartja. Az (1) gőzgyüjtő a (16) biztonsági sze-20 leppel és gőzelvezető vezetékkel van fel­szerelve. A (6) tokon vízállásmutató lehet elrendezve biztonsági zárral üvegtörés esetére. Az önműködő tápszivattyú berendezése 25 ez: a (9) úszó oly szelepet működtet, amelyben kettős nyílások úgy vannak el­rendezve, hogy úgy a tápvíz által gyako­rolt nyomás, mint a kazánban levő nyo­más hatása pontosan kiegyenlíttetik. Ez a 30 szelep tokjába nagyon kis játékkal van behelyezve, amely lehetővé teszi azt, hogy a tápvíz állandóan körülvegye, úgy hogy a fém és fém közötti súrlódást elkerüljük. Minthogy pedig másrészt ennek a gép-35 elemnek nincsen tömszelencéje, súrlódása elhanyagolható. Kézzel működtethető rúd szolgálhat arra, hogy vele az úszót időnként ide-oda­mozgassuk; ha ez a rúd nyugaszba van 40 akasztva, az úszót teljesen szabadon mo­zogni engedi. A készülékhez tartozik egy visszacsapó szelep és egy önműködő ki­bocsátó szelep, amely csak az önműködő tápszivattyú záródásának arányában, 45 vagyis abban a mértékben működik, amint, amikor a kazánban a rendes víz­állás helyreáll. A kazán esőnyalábja az alább kifej­tendő üzemfeltételek kielégítése céljából a 50 következő módon van berendezve: 1. Avégett, hogy a rendelkezésre álló térségben a lehető legnagyobb számú csö­vet lehessen elhelyezni, az összes csövek egyenes szakaszai a függélyes síkokban 55 feküsznek és egyenletes kanyarmenetben emelkednek. A csövekből képezett hurkok­nak ugyanaz a hajlásszögük, mint a csö­vek egyenes részeinek. Ez elrendezés következtében a kazán mélyebben fekvő részeiben fejlődő gőz 60 egyenletesen gyorsuló, emelkedő mozgást végezni törekszik. 2. A csövek az (5) vagy (5') szelencék­ben négyes csoportokban vannak össze­foglalva, amelyek 45° alatt állanak a csö- 65 vek tengelyén függélyes síkokhoz (3. ábra). Minden egyes csoporthoz vagy nyaláb­elemhez két (5) és (5') összekötő szelence tartozik (2. és 3. ábra), amelyek kúpos 70 kötések útján vannak egyrészt az (1) gőz­gyűjtőhöz, másrészt pedig a (3) tápvíz­gyűjtőhöz kapcsolva. Ennek folytán a (17) vagy (17') összekötő csavaranyák becsa­varolása által minden egyes elem eltávo- 75 lítható a kazánról. Egy csoport vagy nya­lábelem kicserélése tehát nagyon könnyen végezhető. A csövek torkolataival szemben elrendezett csavarmenetes (18) és (18') du­gók a beillesztést és a belső tisztogatást 80 teszik lehetővé. Avégett, hogy az égési gá­zok a lehető legteljesebb mértékben át­adják hőjüket, de amellett elég tágas út­juk legyen a kéményhez, a szomszédos cső­menetek egymással ellenkező irányokban 85 emelkednek, úgy hogy annak dacára, hogy felülről nézve (3. ábra) látszólag végig egymás mellett vonulnak, a való­ságban csak egy-egy keresztezési helyen kerülnek egymás mellé és úgy vannak el- 90 rendezve, hogy pl. két-két egymásután kö­vetkező (III) eső között felszálló gázok mindenkor egy (I) csőbe ütköznek és azt körülöblítik. Minden egyes nyalábelemhez négy (I, 95 11, ni, IV) kígyócső tartozik (7—10. áb­rák), amelyek hurok ívelésük tekinteté­ben kettesével hasonlók. Az (I) cső ala­kítása a (IV) csőéhez, a (II) cső alakítása pedig a (III) csőéhez hasonló. Csak a cső- 100 végek elrendezési végei különböző a sze­lencékkel való összeköttetés helyén. A csövek hurokrészei kisebb-nagyobb mér­tékben aszimmetrikusak az egyenes cső­szakaszokhoz képest, úgy hogy, ha az (I, 105 II, III, IV) csöveket a 6. ábra szerint egy­máshoz közelítjük, akkor az összes hur­koknak teljesen fedni kell egymást. A hurkok átmérője egy cső átmérőjének négyszerese lehet, hozzáadva bizonyos já- 110 tékot, amely a cső átmérőjének tized­részével lehet egyenlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom