87866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium elektrolitikus finomítására

nálni. mert lia alkalomadtán véletlenül a felső fémréteg alá kerivl is, nem fertőzi meg a fürdőt. Megemlítettük már, hogy a fürdő és a 5 kathodafém között, valamint a fürdő és az anódaötvözet között is képződhet kéreg. Ez utóbhi esetben a fürdő és az anóda közötti érintkezési felület csökkenvén, a még hatékony anódfelületeri az 10 áramsűrűség megfelelően növekedni fog. Ha azonban az anódfelíi leten az áramsűrűség túlságosan nagy, az anódból az alumínium gyorsabban fog az elktrólytba kioldatni, mint amilyen gyorsan pótol-15 ható a felületre az ötvözet tömegéből, úgy hogy az ötvözet felületén elszegényedik alumíniumban s ennek eredménye gyanánt az egyéb elektronegatív elemeknek (pl. vasnak_ és siliciumnak) az anódából 20 való kioldódási hajlama növekszik. Ha ellenben a fürdő- és az anódötvözet között kellő nagyságú érintkezési felület fenntartásáról gondoskodunk, nemcsak csökkentjük az ilyen elemek oldódásának 25 valószínűségét, de egyúttal növeljük annak valószínűségét, hogy az anódával érintkezve újból kiválasztatnak, amenynyiben az alumínium újból kiválasztja őket s ezáltal a fürdő fertőzését meggá-80 tolja. Hasonlóan csökkenti a fürdő és a kathodafém közti kéreg jelenléte e rétegek érintkezési felületét s ezáltal növeli a kathodikus áramsűrűséget. Itten a túlmagas áramsűrűség a kathodával érint-35 kező fiírdőfelületet alumíniumban elszegényíteni igyekszik, melynek végeredménye gyanánt az aluminiumon kívül más fémek (pl. a jelen esetben alkaliföldfém és nátrium) kerülhetnek be állán -40 dóan a katbodafémbe. Rendes viszonyok mellett ellenben a kathodán kiváló ilyen fémek legnagyobbrészt azonnal újból kioldatnak azáltal, hogy a fürdő anyagával szekundér reakcióba lépve, egyenértékű 45 alumíniummal helyettesi ttetnek, kivéve a nátriumnak a kathodon át gőzalakban távozó részét. A fürdő és a két fémréteg vezető érintkezési felületének fentemlített csökkenése, továbbá a cella elektro-50 mos ellenállását is fokozza, s minthogy a gyakorlatban a cellákat lényegileg állandó áramú áramkörben sorba kapcsolva működtetik, az ilyen polc-kéregnek képződése a cellapólusok közötti fej5 szültséget s ezáltal a cella áramfogyasztását növeli, anélkül, hogy a fémtermelés növekedne. Miként már említettük, a polc-kéreg képződése ioleg akkor lép fel, ha a fürdő túl sok timföldet tartalmaz. A fürdő timföldtartalmának a telítési go pont alatt való tartására több mód áll rendelkezésünkre. Így pl. a felső (alumínium) fém lecsapolás® vagy kikanalazása után a telített, vagy majdnem telített íürdő egy részét kibillenthetjük s a ki- 65 öntött részt folyékony vagy szilárd, aluminium-oxidmenites vagy desoxidált fürdőanyaggal helyettesíthetjük. A keletkező fürdőelegy akkor már jóval a telítési pont alatt lesz. Lehetne továbbá a 70 fedőkéreg egy részét kitörni és eltávolítani, úgy hogy a kéreg a cellában levő telített fürdő rovására újból fog képződni. Az új fedőkéreg képezésére elfogyott fürdőanyagot szilárd vagy folyós 75 állapotban adagolt új timföldmentes vagy desoxidált fürdőanyaggal pótoljuk^ Az előbb említett módszer alkalmazásakor a cellából eltávolított telített fürdőanyagot regenerálhatjuk és az 80 üzembe való visszavitelre előkészíthetjük azáltal, hogy összezúzás után egy külön tartályban a timföld redukálása céljából elektrolyzáljuk s az így nyert desoxidált fürdőt későbbi használatra félretesszük. 85 A fürdő timf ölddel való telítődését meg -gátló másik módszer az alumíniumoxid folytonos vagy időtszakos redukciójában áll, melyet pl. azáltal eszközölhetünk, hogy a timföldből alumíniumot termelő 90 Hali-eljárás szerint elektrolyzáljuk a fürdőt. Ezt azáltal eszközölhetjük, hogy a fürdővel egy szénelektródát hozunk kapcsolatba, melyet a cella posiitív pólusával kapcsolva, anóda gyanánt használunk. A 95 szénanódáról távozó bármely árammenynyiség a szokott módon elekitrolyzálja a timföldet s 'alumíniumot választ ile vagy a kathodfémre, vagy az anódfómre vagy mindkettőre, aszerint, hogy mekkora az 100 alkalmazott feszültség, imíg az oxigén az anódon a szén egy (részével szénsavvá egyesül. Az így képződött szénsav a felső fémrétegen átbugyborékol s imég ha e közben részben szénmonoxiddá redukáló- 105 dik is, mindenesetre eltávolítja a fürdő oxigéntartalmának egy részét s ezáltal a timföldtartalmat a telítési pont alatti mérvig csökkent i. A gyakorlatban a széinanódának a fürdőbe való bevezetése bizo- 110 nyos nehézségeket okoz, mert a szén könynyebb a fürdőnél s ezért erőszakkal kell a fürdőbe merítve tartani, mimellett az elektróda tartására szolgáló -bármely szerkezetnek szükségképen a felső fémrétegen. u5 kell keresztülnyúlnia. A rajz 1. és 8. ábráján egy erre szolgáló példa van feltüntetve. Az (50) szénkorongba csavart (51) szén-