87856. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szelep főleg kompressorok számára
Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JnmHL SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87856. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Önműködő szelep főleg kompressorok számára. Worthing-ton Pump and Machinery Co. cég New-York. A bejelentés napja 1920. évi március hó 18-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1917. évi december hó 11-ike. A találmány oly önműködő szelepekre vonatkozik gáz vagy levegő sűrítésére szolgáló, gyorsan járó kompressorok és efféle berendezések számára, melyeknél a 5 szelep könnyű lemezből vagy könnyű csíkból áll. A találmány lényege az, hogy a szelepcsíkot lapos rngó támasztja meg és hogy mindkét szerv mozgás tekintetében kor-10 látlan és teljesen ment helyi kihajlásoktól, minek következtében a fém kristályosodásának és az ebből eredő korai törésnek veszélye ki van küszöbölve. A szeleptok úgy van kiképezve, hogy holt gázsar-15 kok nem keletkezhetnek és a szelep öntisztító, úgy hogy idegen testeknek a szelepfészekre kerüléséből ©redő üzemzavarok teljesen vagy részben kiküszöböltetnek. A szeleptok végül úgy van kiképezve, hogy 20 a legegyszerűbb módon megmunkálható, nevezetese1 1 esztergályozással, csiszolással és fúrással. Ennek megfelelően a szelep előállítási költségei csekélyek. A szelepcsík és annak fészekrugója fémcsíkból 25 vannak levágva, úgy hogy különös megmunkálást, pl. fúrást, marást vagy effélét nem igényelnek. A rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. 80 Az 1. ábra az egész szelep fölülnézete. A 2. ábra a szelepfószek, vagyis az alsó félszelep fölülnézete. A 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vo-85 nála szerint. A 4. ábra metszet az 1. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra a toksüveg alsó felületének perspektivikus képe. A szelepház az (1) fúratokon (1. ábra) 40 átmenő orsók segélyével összekötött két részből áll, melyek közé a (11) szelepcsíkok (3. ábra) és az (5) fészekrugók vannak beágyazva. A tokrészeken (2) vállakkal ellátott ka- 45 rimák vannak kiképezve, melyek a kompressorba pontosan beilleszthetők. A (3) rész alkotja a szelepfészket és a (4) rész a süveget, mely a (11) szelepcsíkokat helyzetükbe rögzíti és az (5) fészekrugók el- 50 len falát alkotja (4. ábra). Több hasítékú szelep esetén a (3) fészekrészbe három vagy több párhuzamos hasíték van beöntve (2. ábra), melyeknek hossza a tok alakjának megfelelően a középponttól 55 való távolság arányában fokozatosan csökken. Ezen hasítékok felső és belső sze- , gélyei közös (7) ülőfelületet alkotnak, mely sík felület lévén, a szokásos szerszámokkal könnyen megmunkálható. A (4) go süvegrész ugyanolyan hasítékalakú (8) áttörésekkel van ellátva (3. ábra), melyek épen úgy, mint a fészekhasítékok, egymással párhuzamosan haladnak, azonban az utóbbiakhoz képest el vannak tolva, 55 úgy hogy a fészek- és a süvegrész összekapcsolt helyzetében a (9) hevederek a süveghasítékok között, azoktól oldalt, és közvetlenül a (6) fészekhasítékok fölött foglalnak helyet. A süveg (10) felületei 70 (5. ábra), melyek ily módon a (6) fészekhasítékokkal szemben fekszenek, az (5) lemezrugók ellenfalait alkotják és célszerűen a fészek középső részének kimarása által létesíttetnek (4. ábra). Mint a tajz 75
