87855. lajstromszámú szabadalom • Légszivattyús sűrítő berendezés

— 2 — marába, mely az atmoszférától el van zárva. Ebből a szállító kamarából a sűrí­tetlen levegő és a gőz, a feltüntetett foga­natosítási alaknál, a hengerbe beöntött 6 (18) csatornán a (19) hasítékokba áramlik, melyek az (F) hengerbe a (G) dugattyú alá torkollanak. A (17) szelepnek a (G) du­gattyú által létesített nyitása a dugattyú felfelé irányúló löketének végén, vagy a 10 löket végéhez közel, a szelepnek a dugaty­tyú által eszközölt zárása pedig a lefelé irányúló löket kezdetén, vagy a löket kez­detéhez közel történik. A levegőt és a sűrítetlen gőzt tehát a fölfelé mozgó 15 dugattyú nem az atmoszférikus, ha­nem csupán az (F) hengerben, a du­gattyú alatt uralkodó kisebb szívó nyo­más ellenében tolja ki. A (17) szelep fölötti szállító kamarának és a (18) csator-20 nának keresztmetszete úgy van megvá­lasztva, hogy ne léphessen fel nagyfokú kompresszió a (19) hasíték megnyitása előtt. Az ily módon a hengerbe, a dugattyú alá jutó levegő és sűrítetlen gőz azután 25 komprimáitatnak és a dugattyú lefelé mozgásakor, a kondens.vízzel együtt, a (12) szelepeken át elszállíttatnak. A levegő hőmérsékletét a henger felső végében célszerűen oly alacsony fokon 30 tartjuk, amilyenre a sürítőben a léghűtő által lehűttetett, oly célból, hogy a légtér­fogat csökkenjen és az elegy a gőz tartal­mának sűrítése elősegíttessék. Ezen célból az a víz, melyet célszerűen a hengernek 35 légoldalába fecskendezünk be, hogy a ré­seket kitöltse ós a dugattyút, valamint a légszállító szelepeket tömítse, a szükséges alacsony hőmérsékletű, hideg víz legyen. Ezt a hideg vizet az (F) szivattyú szállító 40 vezetékéből vételezzük el és célszerűen a (16) nyílásokon át, a dugattyú fölött ve­zetjük be a hengerbe, a dugattyú lefelé irányuló löketének végén. Miután hőmér­séklete a kondensvíz hőmérsékletével azo-45 nos, fontos ezen esetben, hogy a szükséges hőmérsékletre lehűttessék, mielőtt a du­gattyú fölé kerül. A feltüntetett foganatosítási alaknál ezt a vizet az (F) szivattyúnak (13) szállító 50 kamarájából vételezzük el a (20) csövön át. A víz azután egy hűtőt jár át, aminek megtörténte után a (21) csövön a (15) lég­szívó kamarába áramlik, ahol is a betáp­lált víz mennyiségét célszerűen a (22) csap 55 szabályozza. A hűtőnek bármely alkalmas alakja lehet. A rajzban feltüntetett példában a víz (20) csőből a belső (2) csövek által hűtött külső (1) csöveken át áramlik, ahol is a 60 belső (2) csöveket az (E) centrifugáiszi­vattyú az (e) szállító csőbe torkolló (23) cső útján táplálja hideg keringő vízzel. A víz azután a (24) csövön át az (E) szivaty­tyú (d) szívó vezetékébe kerül. Mint a rajz 65 mutatja, ezt a hűtött kondensvizet a szi­vattyú dugattyúsrúdja tömítő szelencéjé­nek tömítésére és hűtésére is fölhasznál­juk. A víz ugyanis a (26) szabályozó sze­leppel ellátott (25) csövön át a tömítő sze- 70 lence (27) gyűrűjébe áramlik. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak lényegében azonos az 1. ábra szerintivel, azzal a különbséggel, hogy a levegő és a sűrítetlen gőz a sűrítőből, annak fenék- 75 csövén át, a kondensvízzel együtt távozik és a szétválasztás a (10) szívó kamrában megy végbe. A kondensvíz a (11) szelepen át áramlik be az (F) hengerbe annak du­gattyúja alá, éppen úgy, mint az 1. ábra 80 szerinti foganatosítási alaknál, míg a levegő és a sűrítetlen gőz a (28) csatornán át felszáll a (15) szívó kamrába, amint ez ilyfajta száraz- és nedveslégszivattyúknál szokásos. 85 A 3. ábrában szemléltetett foganatosí­tási alaknál a levegő és a sűrítetlen gőz a (C) csövön szívatnak el, míg a kondensvíz, épp úgy mint az 1. ábrában, a (B) fenék­csövön folyik el. A szivattyú a feltüntetett 90 példában nem közvetlenül működő gőz­szivattyú, hanem gőzgép által meghajtott szivattyú, de természetesen közvetlenül működő gőzszivattyú is lehet. Ennél a foganatosítási alaknál a (15) szívókamara 95 és a (16) nyílás a szivattyú felső oldalán vannak elrendezve, ami rendszerint elő­nyös, míg a szállító csatorna, melyen át a levegő a dugattyú vízoldalára elvezettetik, a szivattyú alsó oldalán fekszik. A csa- 100 torna azonban oldalt, valamint fent is lehetne elrendezve, hogy a víz meggyü­lemlést megakadályozzuk, ha ez speciális esetekben célszerűnek bizonyul. A (3) szívószelep és a (4) nyomószelep a szi- 105 vattyú vízoldalán, célszerűen vízszintesen vannak elrendezve, célszerűen a (29) sze­lepkamarában, míg az (5) légkibocsájtó szelepek a szembenfekvő hengeroldal sze­lepkamaráiban vízszintesen vannak elren- 110 dezve. Fentiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti légszivattyú kedvező volumetri­kus hatásfokot biztosít és hogy nagymér­tékű vákuumot aránylag kisméretű és 115 olcsó, egyhengerű szivattyúval tartha­tunk fenn. A kétfokozatú légkompresszió nemcsak a szivattyúteljesítményt növeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom