87854. lajstromszámú szabadalom • Szétválasztó centrifuga

— 2 — hatjuk meg, ha figyelembe vesszük a centrifugálandó anyag alkotórészeinek viszonyát, de a pontos meghatározás inkább gyakorlatilag történik. Ha. a mennyiségi 5 viszony meg van állapítva, azt kell megtudnunk, hogy hogyan kell oly röpítődobot szerkeszteni, mely ezen viszony f e n t a r t á s á va ] m írk ödik. Eddigelé szerkesztettek inár olyan rö-10 pítődcbot, mellyel a röpítődobban lévő alkatrészek közti arlott viszonyt adott teljesítmény (íi centrifugából kilépő összes anyag) mellett a dobból kilépő mennyiségek adott viszonyát és az alkatrészek 15 adott viszkozitását elérték. A röpítődob ezen alakja, mely csakugyan az alkotórészek fajsúlyának viszonyától függ, lényegében tisztán gyakorlati úton határoztatott meg. Minden röpítődob számára, 20 melyet eddig előállítottak jellemző volt, hogy azon anyag alkotórészeinek viszonya, mely a dob tartalmát alkotta, alaposan megváltozott a teljesítmény változásával, vagy a kilépő mennyiségek viszo-25 nyának megváltozásával, vagy az alkatrészek viszkozitásának megváltozásával. Á viszonyok említett változása sokszor oly nagy volt, hogy túllépte azon határokat, melyeket az elválasztott levezetés céljából 80 be kellett volna tartani. Egy röpítődob például, mely úgy van kiszámítva, hogy általa egy meghatározott helyes viszony fenntart atik, ha két alkatrész mindegyike óránként 1000 liter 35 mennyiségben lép ki, a kilépő mennyiségek viszonyában lényeges eltolódást ad, ha az egyik alkotórész kilépő mennyisége óránként pl. 2000 literre emeltetik, vagy 200 literre csökkenttetik. 40 Jelen találmány főfeladata a röpítődobban lévő alkatrészek állandó viszonyát lényegileg állandóan fentartani, függetlenül ,a teljesítménynek, a kilépő alkatrészek mennyiségi viszonyának és az alkat-45 részek viszkozitásának erős ingadozásaitól. A röpítődob alakja egyúttal nem lesz többé, mint eddig, tisztán gyakorlati úton meghatározva, hanem a hydrostatikus nyomásnak és a centrifugális erőnek szi-50 gorúan tudományos szempontból való figyelembevételével összefüggésben. Azáltal, hogy a röpítődobban levő alkatrészek meghatározott viszonyát fenntartjuk, azon időtartamok, melyek alatt 55 az alkotórészeket a centrifugális erő hatásának tesszük ki, szintén állandók lesznek. Hogy megmagyarázhassuk, hogy a találmány segítségével miként áll elő ez a hatás, meg kell említenünk, hogy a röpítő- 60 dobban levő alkatrészek mennyiségének viszonyát azon tény határozza meg, hogy azok hydrostatikus nyomásának azon felületén, melyen a szétválasztott alkatrészek egymással érintkeznek, egymást 65 egyensúlyban kell tartamok, mielőtt az alkatrészek a röpítő dobot elhagyják. Egy centrifugális erőnek kitett folyadék hydrostatikus nyomása függvénye a szögsebességnek, az alkatrészek fajsúlyának, a 70 fent nevezett érintkező felületnek a forgási tengelytől való sugárirányú távolságának, továbbá a forgásitengelynek azon felülettől való távolságának, melyben a folyadék a forgástengelyben leginkább 75 közeledik. Az utoljára említett tényező az eddigi röpítő doboknál rendkívül változó volt, pedig ezen tényező változása szemmellát,hatóla g változást idéz elő a forgási tengelynek azon felülettől való távolságá- 80 ban, ahol az any.ag alkotórészei egymással érintkezésbe lépnek, miből a dobban lévő alkatrészek mennyiségének viszonyában is változás adódik, és ezzel megváltozik azon időtartam viszonya is, mely alatt 85 az anyag alkotórészei a centrifugális erőnek vannak kitéve, miáltal a szétválasztás alapossága szenved és a végső eredmény befolyásoltatik. Azt a pontot, melyben egy alkotórész a 90 forgási tengelyt leginkább megközelíti, a következőkben az alkatrész kiindulási felületének nevezzük. Látható, hogy a kiindulási felület a valóságban közelebb fekszik a forgási tengelyhez, mint a kifolyó 95 nyílásnak őt irányító széle. A különbség a túlnyúlás nagysága és egy a forgási tengelyhez koncentrikus megadott bőségű és a forgási tengellyel párhuzamosan mért adott hosszúságú szájnyílás számára á 100 szóban forgó alkotórészek kilépési sebességétől és azok viszkozitásától függ. Mivel a röpítő dob hatása a hatásos kilépési felületeknek a forgási tengelytől való távolságától függ, látható, hogy oly röpítő- IQÖ dob alakja, melynél a kilépő tömegek túlnyúlásának nagysága azon szájnyílások szélei fölött, amelyek mentén kilépnek, aránylag tetemes és a szájnyílásoknak a forgási tengelyektől való távolságának no megállapításánál megfelelő korrekturát igényel. Ez a korrektura oly sok ismeretlen tényezőtől függ, hogy a dob alakját okvetlenül tisztán gyakorlatilag kell meghatározni. Ha ellenben a kilépő tö- 115 megeknek a szájnyílások szélei fölött