87848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzólámpák készítésére légszivattyúk mellőzésével

Megjelent 1931. évi január h ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87848. SZÁM. — YII/li. OSZTÁLY. Eljárás villamos izzólámpák készítésére légszivattyúk mellőzésével. Hoszpodár László mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi január hó 12-ike. Általában szükséges villamos izzólámpák gyártásánál légszivattyúberendezéseket al­kalmazni. Jelen találmány a fentnevezett berendezéseket, mint teljesen új eljárás, 5 feleslegessé teszi, ami a gyártás nagy­mérvű egyszerűsítésére, olcsóbbodására és lényegesen gyorsabbá tételére vezet. A légszivattyúk szerepe az, hogy a lámpaburokban levő levegőt, mint az izzó 10 szálra káros hatású elegyet, kivonják. A levegőben azonban csak az oxigén, a víz gőz és a széndioxid jelentenek ilyen káros befolyást, a túlnyomó mennyiségű nitro­gén pedig csak előnyös lehet. Ha tehát a 15 lámpaburokban levő levegőt oxigén, víz­gőz és széndioxid tartalmától megszaba dítjuk, a maradék tiszta nitrogén nem ár-, talmas többé az izzó szálra. Ez elérhető olyan eljárásokkal, amelyek a fenti káros'. 20 hatású gázokat valamely fizikai vagy ' kémiai reakció folyamán elnyelik. Erre a> célra szolgál a vörösréz, mely izzó állapot- : ban az oxigént, a foszforpentoxid, mely aj vízgőzt és a calciumhydroxid, amely ai 25 széndioxidot nyeli el. A fenti gázelnyelő anyagokat a talál­mány kétféle megoldásban használja, va­lamint térmegtakarítás szempontjából hydrogén bevezetést és palladiumos hab 30 követ is alkalmaz, amely esetben az oxi­gén nagyobb része az izzított réz és palla­diummal itatott habkő felületén a beveze­tett hydrogénnel vízgőzzé egyesül és így igen kis mennyiségű vörösréz elegendő, de 85 ekkor a vízgőz elnyeletéséről jobban gon­doskodni kell. E kétféle megoldás közül az egyik szerint a gázelnyelés a lámpa terén belül a másik megoldás szerint azon kí­vüli térben történik, amelyet azonban a 40 lámpa terével két cső köt össze a cirkulá­ció céljából és így tehát e kettő egy tér. Az első megoldásban a gázelnyelő anya­gok egy közös csőre vannak szerelve, amely csövön a hidrogénbevezetés törté­nik. E cső alkalmas szerkezettel a lámpa 45 terébe bocsátható egy rövidebb külső cső­ből — miután e kettő, a lámpa és a külső cső gumival légmentes zárással össze van kötve — és oda újra kiemelhető a gázel­nyelés megtörténte után és ekkor a lámpa 50 leforrasztható. A vörösrezet és a palladiu­mos habkövet légmentesen beforrasztott elektromos vezetékek által izzíthatjuk. A második megoldás szerint a gáz­elnvelő anyagok egy csővezetékben van- 55 nalt elhelyezve. Az elrendezés lehet pl. a lámpától kiindulva, izzított vörösréz és palladiumos habkővel töltött cső, majd vízhűtés, azután káliumhidroxid, phos­phorpentoxid és ismét visszavezetés a 60 lámpához. A körbe cirkuláló levegő át­haladván a leírt anyagokon, a káros gázo­kat elveszti, amely után a lámpa lefor­rasztható. Mindkét megoldás szerint, mivel az el- 65 nyeletett gázok a levegő Vs-ét teszik ki, a lámpa terében kb. 60 mm. higanyoszlop­nak megfelelő nyomású nitrogéngáz ma­rad. Szabadalmi igények: 70 1. Eljárás nitrogéntartalmú izzólámpák előállítására, amelynél a félkész lámpa belsejében levő levegőt használjuk fel a lámxia töltésére akként, hogy a nitro génen kívül a levegőben jelenlevő al-< 75 katrészeket, mint az oxigént, széndioxi­dot és a vízgőzt az ezen anyagokat ve­gyileg lekötő abszorbeáló anyagok se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom