87839. lajstromszámú szabadalom • Többsarkú olajkapcsoló

Megjelent 1931. évi . január hó 15 -é n . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 87839. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Többsarkú olajkapcsoló. A. E. G. Union Elektr. Ges. cégr Wien. A bejelentés napja 1924. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi március hó 31-ike. Többsarkú (pl. háromsarkú) olajkapcso­lóknál szokásos a beérkező vezetékek át­vezetéseit egy síkban és a távozó vezeté­kek átvezetéseit egy második, az elsővel 5 párhuzamos síkban elrendezni, mint ez a mellékelt rajz 1. ábráján (a)-nál és (b)-nél látható. Az ily módon téglányt alkotó hat átvezetést olajtartály zárja körül, mely­nek legkézenfekvőbb keresztmetszet alakja 10 ismét a (c) téglány. Ha az olajkapcsolóval nagy teljesítmények kapcsolandók le, ak­kor a téglányalakú szekrény merevítéseket igényel, minthogy a fellépő túlnyomást egymagában nem bírja ki. Ha ezen mere-15 vítések költségeit meg akarjuk takarítani és ezért a tartályt a szilárdsági szempont­ból kedvezőbb körkeresztmetszettel képez­zük ki, akkor viszont számolni kell a na­gyobb súly és nagyobb olajmennyiség 20 okozta hátrányokkal, minthogy a kör ter­mészetesen nem simul oly szervesen az át­vezetések téglányalakjához, mint a tég­lányalakú keresztmetszetű tartály. Ezen hátrányokat a találmány értelmében az-25 által kerülhetjük el, hogy a szekrénynek csak keskeny oldalait domborítjuk ki, míg annak széles oldalai síkok maradnak, vagy csak csekély mértékben gömbölyíttetnek le. Ily módon tojásdad keresztmetszetű 80 tartályt kapunk, mely nagy szilárdsági igényeknek felel meg és melynek űrtar­talma nem nagyobb, mint a téglányalakú tartályé. A keskeny oldalak domborodásai emellett a kapcsoló gerenda vezetésének és forgattyúrúdhajtásának elhelyezésére 35 igen jól kihasználhatók. Az ilyen, tojásdad vagy közel tojásdad keresztmetszetű olajtartálynál az olajtér­fogat jelentékeny csökkentését is elérhet­jük. Az átvezető szigetelők minimális tá- 40 volságát a szomszédos, különböző fázisok­hoz tartozó szigetelők között levegőben mutatkozó átütési feszültség szabja meg. Minthogy az átvezetések rendszerint pár­huzamos tengelyekkel vannak elrendezve, 45 ezért olajban, tehát sokkal nagyobb át­ütési szilárdságú szigetelőanyagban oly távolságok adódnak, melyek a szükséges minimumot jelentékenyen felülmúlják. A rajz 1. és 2. ábráján párhuzamos, 3. és 4. 50-ábráján pedig ferde átvezetésekkel ellá­tott foganatosítási alak van feltüntetve. Utóbbinál a beérkező vezetékeknek kívül fekvő átvezetései és a távozó vezetékeknek megfelelő átvezetései a kapcsolókések irá- 55 nyára merőleges síkokban a középső át­vezetéshez képest oly ferdeséggel vannak elrendezve, hogy a csupasz részeknek a levegőben mért távolságai változatlanok maradnak, míg olajban a csupasz részek 60 egymáshoz közelednek. Ebből minden to­vábbi nélkül látható, hogy a tartályt mily mértékben lehet kisebbíteni. Kísérle­tek azt mutatták, hogy ezen kivitelnél a szükséges olajmennyiség egy bizonyos 65 kapcsolótipusnál 115 kg-ról 68 kg-ra csök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom