87817. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8*7817. SZÁM. — U/h. OSZTÁLY. Fütőkályha. Medvés Sándor rendőr-főtörzsőrmester Szolnok. A bejelentés napja 1922. évi december hó 16-ika. A találmány tárgya szén-, kokszvagy fa-tüzelésre alkalmas fütőkályha, főiképpen lakásfűtési célokra, mely kevés tiüzelőanyaigíogyasztása, nagy melegfej-5 leszitő képessége és kitűnő hatásfoka által tűnik ki. Jelen fűtőkályha ama kályhacső portba tartozik, melynél a tulajdonképpeni kályhát köpeny veszi körül, mely függélyes irányban légkeringést létesítve', 10 biztosítja a szoba levegőjének gyors és egyenletes felmelegítését. A találmány szerint, e köpeny belsejében, a füstgázokat, illetve tűzgázokat több, a légkeringés irányához képest ferdéin elhelyezikedő csőben vezetjük, miáltal egyfelől a keringő levegő nagy felületen érintkezik a tűzgázokkal, másfelől peidiig az érintkezés belső, mivel a levegő nem párhuzamosan halad a tűzesövekkel, hanem a levegő ke-2o ringési irányárnak a tűzesövekkel bezárt szöge folytán örvénylő mozgások keletkeznek és a levegő bensőleg és többszörösen érintkezik a tűzesövek felületével. A rajzon az 25 1. ábra a fűtőkályhának függélyes metszetét, a 2. ábra pedig a tűzeső elrendezést távlatilag mutatja. A példaképpen bemutatott kiviteli alaktól a gyakorlatban, a ta-30 lálimány lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. A tetszőleges módon kiiképezett (b) tüzelőtér és a kürtőbe torkoló (e) füstelvezetőcső közé számos (©) tűzeső van ik-35 tatva. A tűzgázok számos ágra oszolva a (b) tűztárböl (e) füstelvezető csöveken át a (d) füstkaimrába, onnan pedig az (e) füstelvezetőcisőbe jutnak. E teljes tüzelőszerkezetet (f) köpeny olykép veszi körül. hogy annak távolsága a (b) tüzelőtértől 40 és (d) füstkamrától aránylag nagyobb, úgy hogy e helyeken, a tüzelőszierkezet és köpeny között, bővebb (i.) köz van, a tűzesövek körül azonban a (j) köz, a köpeny és a tűzesövek között, aránylag csekély 45 oly célból, hogy a keringő levegő kénytelen legyen a tűzesövek közé behatolni és közöttük örvénylő mozgással felfelé áramolni. A köpenyen alul és felül vannak a (h) légbelépő és (1) légkilépő nyílások. 50 A (c) tűzesövek tehát a függélyes köpenyhez képest ferde helyzetűek, amit célszerűen azáltal érünk el, hogy az egyes (c) tűzcsöiveket a tüzelőtér (m) fedőlapja és a füstkamra (n) fenéklapja közé oly- 55 kép illesztjük be, hogy minden egyes (e) tűzeső alsó végének megerő-sítésn helye, a tűzeső felső végének megerősítési helyéhez képest, kerületi irányban, egy osztással el van tolva, miként ezt a 2. ábra tisz- 60 tán mutatja. Csiakis így érhető el, hogy a ferde elrendezés dacára a tér jól használ tassók ki. A 2. ábrán látható módon a baloldali első füstcső az alsó (m) leimez (1) nyílásából kiiindulva a felső (n) lemez- 65 nek nem (1) nyílásához, hanem a következő (2) nyílásához csatlakozik; hasonlóképpen a jobbfelé következő második füstcső az alsó (2) nyílást a felső (3) nyílással köti össze és így tovább, míg végül a 70 felső (1) nyíláshoz az alsó (m) lemez (8) kerületi nyílásából kiinduló füstcíső csatlakozik. A középső (9) nyílásokat előnyösen függélyes füstcső köti össze. Jelen példáinál a kerületen (8) ferde, középen 75 pedig egy függélyes füstcső van elrendezve; hasonlóképpen azonban nagyobb számú füstcső is alkalmazható négyszögletes vagy köralakú elrendezésben, egy