87815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liszt előállítására

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81815. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás liszt előállítására. Miskolczy József mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi január hó 27-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárás liszt előállítására, melynek segítségével a bú­zából igen nagy százalékos mennyiségű hófehér lisztet termelhetünk ki. 5 A jelzett célt azáltal érjük el, hogy a búzának az őrlést megelőző kezelése által lehetővé tesszük a buzaszemet burkoló, rostos, a lisztet szinező és semmiféle hasz­nálatos fehérítőszer (pl. nitrogénperoxid) 10 által sem fehéríthető héjának hántolás útján való tökéletes eltávolítását. A ga­bona hántolása önmagában véve ismere­tes ugyan, a gyakorlatban azonban nem használják azon okból, mert a gabonamag 15 hosszirányú bevágásában a koptatószer­számok nem képesek a hántolási műve­letet elvégezni, miután a koptatószerszá­mok a bevágás mélyébe nem tudnak be­hatolni. 20 A jelen találmány szerinti eljárás az imént jelzett hátrányt azáltal küszöböli ki és a búzamag tökéletes hántolását s ilyen formán a korpának tökéletes és az őr­lést megelőző eltávolítását azáltal teszi le-25 hetővé, hogy a búzaszemeket a hántolási művelett előtt megfelelő nagy, előnyösen 5—10 Atm. gőznyomásnak tesszük ki és a gőznyomást hirtelen megszüntetjük. A gőznyomás behatol a buza belsejébe is és 30 ha a gőzt a zárt főzőedényből a buzaszem megpuhulása után hirtelen kieresztjük, a buzaszem belsejében még visszamaradó túlnyomás a búzaszemeket eredeti nagy­ságuk 2—4-szeresére felduzzasztja. Az így 85 felduzzasztott búzaszemeket lehetőleg gyorsan megszárítjuk, mire tetszőleges koptatási eljárás segítségével a buzasze­meket lehántoljuk, azaz a buzaszemet bur­koló rostos héjat eltávolítjuk. Miután a felduzzasztott buzaszemeken az eredeti 40, buzaszemen levő hosszirányú bevágás éppen a felduzzasztás következtében el líint, az előzetesen felduzzasztott buza­szemen hántolás által a rostos héj mara­dék nélkül eltávolíttatik; ezenkívül a 45 buzaszem felduzzasztása és gőzben való kezelése folytán a szemet burkoló rostos héj megnyúlik, megvékonyodik és egyút­tal meg is lágyul, amiáltal a hántolási művelet elvégzése önmagában véve is 50, megkönnyíttetik. A hántolás után a búzát tetszőleges ismert módon megőröljük. A legelőnyösebb emellett egyetlenegy liszt­fajta kiőrlése és ennek egészben való megfehérítése, azonban tetszés szerint 55 többfajta lisztet is előállíthatunk; azon esetben, ha egyetlen lisztfajtát őrülünk ki, ez már további kezelés nélkül is nagy mértékben fehér, miután a színezést elő­idéző legfőbb alkatrésztől tökéletesen gg mentesítve van. A lisztet ugyan a buza rostos héján kívül más alkatrészek, pl. a buzaszem csirája is, kis mértékben szí­nezi, azonban ezen alkatrészek a szokásos fehérítőszerek által teljesen megfehérít- 65 hetők. A zárt főző edény, amelyben a gabona­magvakat gőznyomás hatásának tesszük ki, olyan szerkezetű, mely a gőz lecsapó­dását megakadályozza, illetve a lecsapó- 70 dott gőz azonnal való eltávolítását teszi lehetővé, nehogy a buzaszemben tartat mázott keményítő a víz által elcsírizesed­jék, ami a sütőképességet károsan be­folyásolná. Némely esetben előnyös a 75 gabonamagvaknak a gőzben való főzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom