87811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzkeverékek lehűtésére és kondenzálására

— 2 — csalk elégtelen koncentrációban foglaltatnak a nyersigáaban. Az első esetben úgy vezetjük a cseppfolyósító műveletet, hogy az oldószer gyta-5 nánt szolgáló alkatrészek a gázikeverákből gyakorlati 'értelemben egyidejűleg választassanak ki a szilárd halmazállapotban kondenzálódó alkatrészekkel. A nyomásiunk, mely alatt a gázkeveréket kezeljük. 10 és a sebességnek, mellyel a különböző lehűl-ési területeken végig haladunk, megfelelő változtatásával módunkban van aima hőf ofeh atá rokna k, melyeken belül a gázíkeverék egyes alkatrészei kondenzá-15 lódnak, nagy mértékben való változtatása. Minél nagyobb a munkanyomás, annál naigyolbb az egyes alkatrészek parciális nyomása és annál magasabbak azok a hőfdkotk, melyeknél az alkatrészek kon-20 demzáoiója kezdetét veszi és gyakorlati értelemben bevégződik. Az a sebesség, mellyel a különböző hőfokterületeken végighaladunk a hűtőfelületeknek és a hűtőközeg hőfokának megfelelő megsza-25 básávial, szintén tág határok közt változtathaitó. Ezekkel a módszerekkel elérhető, hogy a megmerevedési pontjuk alatt kondenzálódó alkatrészeknek említésreméltó mennyiségben való kiválása csak akkor 30 megy végbe, ha az oldószer gyanánt szolgáló, folyékony halmazállapotú alkatrészeik, megelőző vagy gyakorlati értelemben egyidejű kondenzáció folytán, elegendő mennyiségiben vannak már jelen, 35 hogy az először említett alkatrészeket oldatban tarthassák. Ha olyan gázíkeverék áll, kezelés céljából, rendelkezésre, melynek folyékony állapotban kiváló alkatrésztartalima nem 40 elegendő, hogy a megmerevedési pontjuk alatt kiváló alkatrészeket oldatban tarthassák, akkor az eredeti gázkeverélkhez elegendő mennyiségű, egy vagy több, kellő oldóképeisséigű alkatrészt adunk. Kü-45 lönösen célszerű ekkor olyan anyagokat választani, melyek amúgy is megvannak máir az eredeti gázkeverékbein és mennyiségíüket azáltal növelni, hogy azokat (tehetetlenségi állapotban, azaz rendes ii zem-50 ben), a gázkeverék megbontása után. résziben ismét bevezetjük a nyersgázba. Ezek az oldóanyagok tehát körfol yást végeznek, ímely csak a készülékek megindítása utáni első percekben jelenti bomlási 55 termékek elvonását, a teihetetlenségi állapotban (az üzem alatt) azonban csupán a kérdéses alkatrészek koncentrációját növeli nyersgázban. A körfolyam keresztülvitelére a legegyszerűbb út az, hogy a tekintetbe jövő 60 bomlási termékeket mindenekelőtt a megbontandó gázkeverékkel ellenáramiban, a szobahőfokra melegítjük, majd a szükséges mennyiségben, nyersgázkeverék vezetékbe vezetjük be, a kompressió előtt. Egy 65 további útja ennek az, hogy a hideg bomlási termékek egy részéit, folyékony állapotban, folyadékszivattyú vagy nyomóedény segélyével, közvetlenül a nyersgázkeverék nyomására hozzuk és alkalmas 70 helyen a megfelelően előhűtött nyersgáz vezetékébe befecskendezzük. A jelen eljárás lehetővé teszi olyan gázkeverékeknek, melyek nagyobb mennyiségű, magasan fekvő megmerevedési pont- 75 tal bíró alkatrészt tartalmaznak, szilárd alaktan való minden kiválás elkerülésével, tetszőleges alacsony hőfokokra való lehűtését is. Leboitővé válik tehát a rendszerint magasabb nyomás alatt álló gáz- 80 keveréknek, szelep segélyével, alacsonyabb nyomásra va.ló kiterjeszkedtetése anélkül, hogy a kiterjeszkedtetaszelepben vagy a készülékhez csatlakozó részeibein eltömődésektől kellene tartani. Ezáltal 85 olyan munkaeljárás van lehetővé téve, mely eddig ismert ilyen eljárásoktól különösen egyszerűségében különbözik. Az eljárásnak különleges, jelentékeny gyakorlati értékű alkalmazása adódik 90 olyan gázfceverékeknól, melyek széndioxidot tartalmaznak szénhidrogének mellett. Ilyen keverékekből a bennük foglalt széndioxidot eddig mindenkor mennyiségileg (quantitatív) eltávolították, mielőtt a ke- 95 veréket csepp folyós í tá snak vetették alá, hogy ezzel meggátolják azt, hogy a szilárd alakban kiváló széndioxid a készülék ellöimődését idézze elő. A széndioxid teljes eltávolítását annak káli- vagy nátron- 100 lúgban való absorpciójával végezték és nagy széndioxiditíarttalmú gázoknál előtisztítást alkalmaztak vízzel nyomás alatt való mosással, a NaCl-fogyasztás csökkentése céljából. A széndioxid tökéletes 105 absorpoiójának költségei ekkor még mindig igen tetemesek és jóval többet tesznek ki az összes üzemköltségek Vs-énél. A jelen találmány szerint már most a megbontandó gázkeverékben lévő szén- 110 dioxid absorpcióját vagy egészen mellőzni leheit, vagy pedig megelégedhetünk a széndioxid néhány tized százalékon felüli főmennyiségnek eltávolításával, ami nyomóvíz segélyével, aránylag olcsón és 115 könnyen foganatosítható. Ha kellő meny-