87811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzkeverékek lehűtésére és kondenzálására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JBBBBl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87811. SZÁM. — XVIII/C. OSZTÁLY. Eljárás gőzkeverékek lehűtésére és kondenzálására. Gésellschaft für Linde's Eismaschinen A.-G. cég1 Höllrieg-eleskreut München mellett. A bejelentés napja 1924. évi május hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 31-ike. Gázikever ékeknek részleges vagy teljes cseppfolyó sít ássál ^ezt követő reiktifiká,lás'sal vagy rektifikálás nélkül) végzett szétbontásakor tudvalevően teteme® zava-5 rak lépnek fel, mihelyt, a szükséges, alacsony hőfokokra való lehűtésekor, alkat • résziek válnak ki szilárd alakban! és eltömik a hőkicsierélőkésziülékek csöveit, a szelepeket vaigy a rektifikálóiberendezéseket. 10 Ezért kényíeilenek voltak eddig a szilárd alakban kiváló alkatrészeiket vagy vegyi úton eltávolítani a gázból, ennek a cseppfolyósítókésaüliékbe való bevezetése előtt, vagy pedig a szilárd és folyékony álla-15 pótban kivált alkatrészek keverékét, kitérj eszk ed ése előtt, annyira fel kellett melegíteni, aimíg valamennyi kivált anyag folyékony halmazállapotbia ment át. Az először említett eljárás, mely pl. a levegő-20 nek, belőle a széndioxid eltávolítása céljából való cseppíolyósításánál van használatban, a sok absonbeálószer fogyasztása miatt, tetemes költségeket okoz, míg a másodszor említett eljárás, melyet a 25 világítógáz szétbontására használnak, a ciseppfoilyósítókészüléknek neim jelentéktelen komplikáltságával jár és csak az oldhatóság és a gőznyomás által megszabott határok közt alkalmazható. 30 Már most kísérletekkel azt a meglepő tényt állapítottuk meg, hogy bizonyos gázkeverékek, melyek jelentékeny menynyiiségű olyan alkatrészt tartalmaznak, melyeiknek meigmerevedési vagy megfaJ 85 gyási pontja jóval ama leigimél yeibb hőfokok felett fekszik, melyekre a keverék lehűttetiett, > simán . cseppfolyósíthatok, anélkül, hoigy szilárd halmazállapotú anyagok kiválása folytán, bárminemű zavaróik léphetnének fel. Ennek a meglepő 40 eredménynek okát abban sikerült megtalálni, .hogy a szilárd halmazállapotú alkatrészek az eredeti gázkeverék olyan alkatrészeiben, melyek folyékony halmazállapotban válnak ki, messzemenően old- 45 hatók. Tüzetesebb vizsgálattal megállapítottuk főleg azt, hogy a metán-, etilén- és aoetiilémsor cseppfolyósított szénhidirogénjei mutatnak igen messzemenő kölcsönös oldhatóságot, 50 Azt találtuk továbbá, hogy még vegyileg teljesen különböző anyagok is, mint széndioxid és szénhidrogének, egymásban oldhatók, úgy hoigy tehát szilá.rdhal>mazá.llapotú széndioxid is messzemenően oldható 55 metánnal, propánnal, illetve propilénnel. Ezetn a megfigyelésen alapszik míár most a jelen találmány tárgyát képező eljárás, mely lényegileg abból áll, hogy alkatrésiZíekineik szilárd halmazállapotban 60 való kiválását, olyan folyékony alkatrészek egyidejű jelenléte folytán, melyek a szilárd alkatrészeiket feloldani képesek, meggátoljuk. Arról kell tehát csak gondoskodni, hogy a gázkeverék, abban a hő- 65 fokkörzetben, melyben alkatrészeinek megmerevedési pontjuk alatt való kondenzációja megy végbe, mindig elegendő mennyiségű folyékony alkatrészt találjon, hogy az először említett alkatrészei oldat- 70 ban maradjanak. Az eljárás foganatosításánál különbséget kell tenni egyrészt olyan esetek közt, melyekben az eredeti gázikeverék már elegendő olyan alkatreszt tartalmaz, mely- 75 nek megvian a kívánt oldófcépessége, és másrészt olyan esetek közt, melyekben ilyen alkatrészek egyáltalában nem vagy Í