87800. lajstromszámú szabadalom • Csulkókengyel áramszedőkhöz

szorítónyomásának ós a súrlódásnak a kengyel billenés© pillanatában fellépő eredője a menetirányban a forgástengely elé esik. 5 Ha ezen feltételek bármelyikét nem tel­jesítjük, úgy a lapos áramszedővel sem lehet jobb hatást elérni, mint a közönsé­ges áramszedőkkel. Hogy a lapos áram­szedőkengyel nagy szélesség mellett lehe­lő tőleg csekély súlyú legyen, a kengyelt vékony fémlemezből kell előállítani és ki­sajtolt, vagy görbített merevítőbordák­kal ellátni, külön merevítőtestek alkal­mazásának mellőzésével. Ha ugyanis az 15 áramszedőnek a muirukiavezeitékhez való hozzáilleszkedését nem i rugókkal, hanem a forgástengely alatt fekvő ellensúlyok­kal akarjuk eszközölni, úgy ezen ellensú­lyokat is növelni kell, ha a tulajdonkép-20 peni kengyel súlya növekszik. Az áram­szedőkengyelnek a munkavezetékhez való tökéletes símulását menet közben csak úgy érhetjük el, ha az áramiszedőkengyel tümegtehetetlenisóge lehetőleg csekély. 25 Mivel eddig nem ismerték fel, hogy az áramszedőnek a munkavezetékhez való símulását csupán ellensúlyokkal szabad eszközölni, rúgókkal azonban nem, úgy azt hitték, hogy az áramszedő tömegéit 30 azzal lehet csökkenteni, hogy az ellensú­lyokat e'.iiagyták és hogy a széles áram­szedőkengyelnek azzal adták a kellő me­revséget, hogy a kontaktusfelületet al­kotó fémlemezt külön merevítőkerettel 35 támasztották alá, a nagyobb tömegtehe­tetlenség elkerülésére pedig ellensúlyok helyett szorítórúgókat alkalmaztak. A szo­rítórúgók ugyan csekély tömegtebetet­lenséggel bírnak, azonban nem engedik 40 meg, hogy a lengő áramszedőkengyielt oly kereten a lkai mázzuk, amely hegyes szög alatt áll a munkavezetékhez képest, tehát a menetirány megváltozásakor át­billentendő, hanem a kengyelt közvetetle-45 nül pantográf-áramszedő alvázra kell szerelni, mely az áramszedőkengyelhez viszonyított állását a menetirány változ­tatásakor sem változtatja. Az ily áram­szedőalvázak azonban meggátolják, hogy 50 a beálló lapos áramszedőkengyel saját­ságai érvényesüljenek. Igaz ugyan, hogy szorítórúgókkal ellá­tott lapos, beálló áramszedőkengyeleket alkalmas rudazat mellett a munkaveze-55 tékhez képest hegyes szög alatt állított, tehát átbillenthető alvázakon is, alkal mazhatjuk, azonban a szorítórúgók a be­álló lapos kengyel hatását annyira leron­tanák, hogy az ily kengyel előnyös tulaj­donságai egyáltalában nem érvényesül 60 hetnének. A forgástengely két oldalán el­rendezett sízarítórúgóknak ugyanis a ten­gely két oldalán tökéletesen egyenlő nyomálst kell kifcjteniök és tökéletesen egyenlő karakterisztikával kell bírniok, 6S Ha a riigók gondos kiválasztásával és be­állításával ezen feltételt az áramszedő­kengyel első felszerelésiénél ki is elégít hetnők, az egyenlőség már rövid üzem után megbontatnék, miáltal az áram 70 szedőkengyel egyik vagy másik széle na­gyobb nyomáfe alá kerül, úgy hogy az áramszedőkengyel nagy szélességei da cára ugyanúgy működnék, mint egy rúd­alakú áramszedő. 75 Emellett még tekintetbe veendő, hogy az áramszedőkengyelek induláskor szen­vedik a legnagyobb áramigénybevótelt, tehát éppen indulásikor kell, hogy tökéle­tesen simuljanak a munkavezetékhez. A gQ rúgónyomással szorított lengő kengyelek azonban arra hajlandók, hogy induláskor a súrlódás által úgy billenttessenek ki, hogy a menetirányban vett hátsó szólük a munkavezetéktől eltávolodik ós a ken- 8S gyei csupán mellső szélével érinti a munkiav ezetéket. A forgástengely alatt fekvő ellensúly alkalmazásánál ez xutób binak tömeigfehetetlensóge induláskor oly forgatónyomatékot fejt ki, amely a sur- gc liódáis billentőnyomatékával ellentétesen működik és a kengyelt hátsó szélével a munkavezetékhez nyomja. Ho gy az á ramsze dő keiig y e l niagy szé­lessége ós a feltétlenül megkívánt csekély 95 súlya mellett a kengyelnek elegendő me­revségét érjük el ahhoz, hogy a kontak­tusfelület sík volta biztosíttaissék, a kon­taktuskemgyel két s/éléin legörbített ős kontaktusfelületén, a forgástengelytől 10 kétoldalt kigörbített és f egyszersmind kenőhomyok gyanánt szereplő bordákkal van ellátva, melyeknek magiassága a le­mezvastagság többszörösére rúg. A mellékelt rajzban IC 1. ábra az áramszedő keresztmetszete, részben távlati képe. 2. és 3. ábna az áramszedőkengyel egy­szerű keretalakú áramszedő-vázon alkal­mazva oldal-, ill. elölnézetben. tl Amint az 1. ábráiból látható, az áram­szedőkengyel vékony (1) fémlemezből (pl. vas-, sárgaréz-, vörösréz- vagy aluminium­ötvözetből) áll, mely két szélén (2, 2) fel­futőfelületté van legörbítve és amely a (4) i] munkavezetéket érintő (3) kontaktusfelü­leten kisajtolt (5) hornyokkal van ellátva, amelyek egyrészről merevítőbordákat ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom