87787. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagporlasztó, különösen magasan forró tüzelőanyagok számára

— 4 — A gép megindítása után a tüzelőanyag előbb a (8) köpenyből szívatik ki s azután a fogyasztás szokott módon az adagoló fúvókán át táp Iáit mennyiséggel larátnyo-5 san megy végbe. Az esetleges tüzelőanyagfelesleg átmenetileg a (8) köpenybe léphet, melynek kis befogadóképessége van. A porlasztás egyébként a köpenycsővel bíró porlasztóknál szokásos módon megy végbe, 10 vagyis az égési levegő a (7) nyílásokon át a köpenycső belsejébe lép s az emelkedőcső szája mentén áramolva, a száj fölött depressziót létesít, mely a tüzelőanyagot a szájig szívja fel, hogy ott elporlasztassék. 15 Az emelkedőcső feje körül kúposán vezetett légáram e kúp csúcsa táján erős örvényt idéz elő, mely a porlasztott tüzelőanyagot a levegővel alaposan összekeveri. A köpenycső és az emelkedőcsőfej közti 20 kúpos légjárat oly kiképezésű, hogy egyrészt kellő szívóhatás fejtessék ki az emelkedőcsőben lévő tüzelőanyagra, másrészt azonban a kúp csúcsán ne legyen akkora ellennyomás, amely a tüzelőanyagködnek 25 az égési levegőbe való belépését és elkeveredését gátolná. Ezen kúp fölött újabb örvénylés létesül a köpenycsövön át áramló levegőnek és az (1) tokon át beáramló nagymennyiségű levegőnek keveredése 30 folytán. Tekintetbe veendő még, hogy a köpenycső (6a) szűkületén a (4a) fej mentén áramló levegő nagy sebességgel, a (4) csőből kilépő tüzelőanyag ellenben kis sebességgel bír, mert a (4) cső furata na-35 gyobb keresztmetszetű, mint az adagoló íúvókáé, továbbá mert a (4a) fej tölcséresen bővül és mert a tüzelőanyag szintje normálisan lényegesen alacsonyabban áll, mint az emelkedőcső szája, amelybe csak 40 a levegő szívóhatása révén emeltetik. Ezen idő alatt a köpenycső aljába a (35) dugaszon és a (34) csatornán keresztül állandóan járulékos folyadékot, pl. vizet táplálhatunk. E vizet a (7) nyílásokon át be-45 lépő levegő szétporlasztja és a köpenycsövön át az emelkedőcső feje mellett magával ragadja úgy, hogy porlasztott állapotban keveredik a porlasztott tüzelőanyaggal s azzal együtt örvénylődik az. égési le-50 vegő közé. Ha a motort üresen kell járatni, a (31) korong révén a (26, 27) fojtószervet zárjuk. Teljes zárás esetén a (26, 27) tolattyúk a (6) köpenycsövet annak szűkülete táján 55 teljesen körülfogják úgy, hogy a (3) csonkon át beszívott levegő teljes vagy majdnem teljes mennyisége a (6) csövön kénytelen átáramolni, hogy a géphengerbe juthasson. Ennek folytán az emelkedőcső szája fölött a kúpos légáram igen nagy se- 60 bességgel fog bírni s a fojtószerv fölött aránylag tetemes légritkulás lesz, mely a (4) szívócsőre aránylag nagy szívóhatást fejt ki. Ennek folytán a (10) furatokon át a (8) köpenybe esetleg belépett tüzelő- 65 anyag csakhamar kiszívatik a köpenyből, mert a fojtóazerv zárásakor a (14) tű is megemeltetik s ezáltal az (5) fúvóka keresztmetszete a legkisebb mérvre szűkíttetik úgy, hogy végül az az állapot áll be, 70 hogy a (8) köpenyen keresztül a (9) és (10) furatokon át a köpenytérből levegő szívatik a (4) emelkedőcső belsejébe úgy, hogy üresjáratkor e cső részben levegő, részben tüzelőanyag táplálására szolgál. Az emel- 75 kedőcsőben áramló levegő tehát az egyébként táplált tüzelőanyag egy részét pótolja, vagyis iaz adagolóiúvóika keresztmetszete nagyobbra méretezhető, mint azon esetekben, ill. szerkezeteknél, amelyeknél 80 az emelkedőcső csakis a tüzelőanyag táplálására szolgál. Ennek folytán a porlasztó aránylag bő furatokkal és durva tűcsúcscsal képezhető ki s ennek dacára megbízhatóan fog működni. 85 Ha a fojtószerv csak részben, de minden esetben annyira van zárva, hogy a (3) csonkon át belépő levegő főtömegének átbocsátó keresztmetszete lényegesen szűkítve van, a köpenycső feje körül erős lég- 90 áramlás megy végbe, mely ugyancsak előnyösen járul hozzá az elporlasztás és az elegyítés tökéletességéhez. A (8) köpenyen keresztül ilyenkor aránylag kevesebb levegő jut a (4) csőbe. Ha a mótor teljes ter- 95 heléssel jár, a fojtószerv tehát teljesen nyitva van, akkor a (7, 9) és (10) furatok kellő méretezése és a köpenycső és emelkedőcső kellő keresztmetszete esetén az emelkedőcsövön át levegő egyáltalán nem, 100 vagy csak kis mérvben fog beszívatni. Természetes, hogy a porlasztás egyetlen módozatánál sem szabad a (9) furatokon át a köpenycsőbe irányuló szívóhatásnak fellépnie, mert ez gátolná a tüzelőanyagnak 105 az emelkedőcsőben való emelkedését és károsan befolyásolná a porlasztást. Ezen szívóhatást a köpenycső keresztmetszetének a (9) furatok táján való kellő bő méretezésével biztosan elkerülhetjük s a (9) 110 furatok fölé helyezett sipkák révén teljesen megigájtolhaijuk. A fúvóka mindenesetre úgy képezendő ki, hogy a (9) nyílások mentén áramló levegő nyomása nagyobb legyen, mint az emelkedő csőfej kö- 115 rali nyomás. Az 5—15. ábrákban az 1—4. ábrabeli egy-