87717. lajstromszámú szabadalom • Különösen áramegyengető gyanánt való felhasználásra alkalmas izzókathódás cső
_ 2 — áramegyengető két egyenlő elektródával van ellátva, melyek között először izzókisütés éis ebből adódó ívkisütés idéztetik elő, úgy hogy az elektródák izzásba jönt nek, mire azután az egyengető ívkisütés indíttatik meg az anóda és a kételektróda egyike, mint kathoda között. Két áramegyengető cső alkalmazása esetén a találmány értelmében továbbá 10 igen egyszerű kapcsolást kaphatunk azáltal, hogy az áramegyengetők mindegyike egy abnormálisan nagy feszültségeisésű transzformátor szekumdertekertísének két fele közül az egyikkel olymó-15 ilon van összekötve, hogy az áramegyengetők áramot felváltva bocsáta<nak át. Ily berendezésnél egypólusú kapcsolónak egyszerű beiktatása álltai mindkét cső üzembe helyezhető. 20 A találmány tárgya a csatolt rajzokon, melyeken az új áramegyengető alkalmazásával néhány kapcsolás látható, példaképen van feltüntetve. Az 1. ábra találmány szerinti áramegyen-25 getővel, egy ka th ódával és egyetlen anódával ellátott kapcsolás, melynél potentiométer alkalmaztatik. A 2. ábra a találmány szerinti á,ramegyengetővel, egy anódával és egy katho-30 dával ellátott kapcsolás, melynél egy szokásos szerkezetű transzformátor alkalmaztatik. A 3. ábra egy csőnek egyetlen anódával és oly két elektródával való kapcsolása, 35 mely elektródák kathoda gyanánt működhetnek, mi mellett a szükséges egyéb berendezések is fel vannak tüntetve. A 4. ábra a találmány szerinti két elektródával ellátott berendezés vázlatos 40 képe, melynél abnormálisan nagy feszültségesésű transzformátor alkalmaz,tátik. Az 1. ábrán (1) a találmány szerinti áramegyengetőcső üvegíbnrfcoiata, mely (5) és (6) talpakkal van ellátva, amelybe -45 a (3) kathoda és a (2) anóda számára való támasztó és áramhozz á v eze tő huzalok vannak beforrasztva. A kathoda wolframból, molybdanből vagy más, magas olvadási ponttal bíró 50 alkalmas anyagból állhat és oly alakú, hogy az ívkisütés álltai izzási hőre (célszerűen 2000° C fölé) hevíttetik. Ezen célból a kathoda, mint a rajzon látható, aránylag vékony áramhozzá-55 vezető huzal végén helyetfoglaló vastagításból állhat. Ámbár a kathoda éles ponttal is ellátható, ez a találmány céljai szempontjából rendszerint felesleges. A (2) anóda pl. wolframból, molybdanből, nikkelből, tantálból állhat és oly alakkal 6( látandó el, hogy az üzem alkalmával aránylag alacsony hőmérsékleten maradjon, előnyösen azon hőmérséklet alatt, melynél az anóda elektronokat önállóan küldene szét. Ezen célból az anóda törne- 6i gét jelentékenyen nagyobbra szabjuk meg, mint a kathodáét; ezenkívül az áramhozzávezető huzalt aránylag vastagon képezhetjük ki, vagy az anódát tetszőleges alkalmas módon hűthetjük. 7( Az elektródák végül olymódon vannak kiképezve és elrendezve, hogy az izzókisütés képezését a szokásos hálóziati feszültségnél megkönnyítik és hogy a kathoda az izzókisütés által olymódon 71 hevít tessék, hogy ez utóbbi ívbe megy át. Ezen célból a nemes gázból való töltés összetételét és nyomását különlegesen választjuk meg. Igen előnyös oly gáztöltés, mely valamely nemes gázból és valia- 8( n'íly oily más nemes gáz kismeinnyiségű pótlékából áll, melynek ionizáló feszültsége kisebb, mint azon feszültség, melynél az első gázban az első nem rugalmas lckés fellép. így pl. a gáztöltés előnyö- 8í sen állhat neonnak 0.5—5% hozzáadagolt argonnal való keverékéből, előnyösen kb. 1% argont tartalmazó neonból. Példaképen megemlítjük, hogy, ha a cső 220 Volt váltakozóáramú hálózati 9< feszültség számára való, a következő értékek választhatók: oly gáztöltés, mely áll neonnak hozzáadíagolt 1% argonnal való keverékéből és melj nek nyomása 25—40 cm higanyoszlop, az elektródák kö- 9! zötti távolság pedig 0.5-—1 mm. A gáztöltés nyomására vonatkozólag általában megjegyezhetjük, hogy alacsony nyomás az izzó kisütés létrejöttét megkönnyíti; a nyomás csökkenésével azonban az izzó- II kathoda szétporlódása megnövekszik, úgy hogy a nyomást tetszés szerint nem csökkenthetjük. 3 om-nél kisebb gáznyomással jó eredményeket biztosan nem érhetünk el. ll Jelentékenyen nagyobb gáznyomás megengedhető, ha bizonyos segédeszközöket használunk az izzókisütés létrejöttének megkönnyítésére. Így pl. a kathoda hozzávezető huzalával szemben segéd- 1: elektródát rendezhetünk el, mely az izzókisütést megindítja, miáltal az izzókisütés létrejötte, melynek az ívkisütésbe kell átmennie, elősegíttietik. Pl. a klathodát hevítjük is, miáltal az 1; izzókisütés gyújtási feszültsége szintén csökkenttetik. Ezen célból pl. a kathoda közelében hevítő spirálist alkalmazhatunk.
