87707. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny cellável ellátott elektromos biztonsági berendezés főleg hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való áthaladásának önműködő jelzésére

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KÍRÁLTI jKnjfL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87707. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Fényérzékeny cellával ellátott elektromos biztonsági berendezés főleg hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való áthaladásának önműködő jelzésére. Müller Dagobert mérnök Siisak és dr. Thirring János egyetemi tanár Wien. A bejelentés napja 1923. évi október hó 31-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi november hó 11-ike. Ismeretesek már fényérzékeny cellá­val ellátott elektromos biztonsági beren­dezések, melyek azon alapulnak, hogy a biztosítandó tér harántirányában, fény-5 érzékeny cellát 'befolyásoló fénysugarat vezetünk. Ha valamely személy vagy tárgy ezen a fénysugáron áthalad, akkor a fényérzékeny cella elsötétül és vala­mely riasztó- vagy jelzőkészülékkel ellá-10 tott relaist működtethet. Az ilyfajta berendezések, melyeknél a cellán átfolyó egyenáramnak a cella ár­nyékba helyezésnél fellépő változását re­lais zárására használják fel, a következő 15 hátrányt mutatják. Minthogy a fény­forrás és a fényérzékeny cella közötti tetemes távolságoknál (ha pl. arról van szó, hogy hajóknak csatornákon vagy tengerszorosokon való átjárását kell el-20 lenőriznünk) nem szabad nagy fényerős­ségekkel számolnunk, már csekély áram­ingadozásokra reagáló rendkívül érzé­keny relaist kell alkalmaznunk. Minthogy azonban fényérzékeny cellák -25 nál az áram kifáradási jelenségek, to­vábbá spontán ellenállásingadozások és a cella avulása következtében, idővel, ál­landó megvilágításnál is változik, a re­lais, igen finom beállításnál még akkor 30 is reagál, ha valamely tárgy közbelépése nem szakítja meg a fénysugarat, vagy pedig durvább beállításnál egyáltalában nem reagál. A jelen találmány célja ezeknek a hát-85 rányoknak kiküszöbölése. A találmány azon a tényen alapszik, hogy a hang­frekvenciával intermittáló fényforrás ál­tal előidézett, periodikus ellenállás-inga­dozások, kifáradás nélkül, órákon át tarthatnak és a megvilágítás megszakí- ^Q tásánál gyakorlatilag tétlenségmentesen tűnnek el. A találmány szerint ezen ok­ból a fényforrás intenzitását bizonyos, célszerűen az akusztikailag észlelhető frekvenciák (hangfrekvenciák) körzetén 45 belül fekvő frekvenciával változtatjuk, ami pl. forgó ellenzővel, vagy elektromos fényforrás esetén váltakozó áram alkal­mazásával, vagy acetylén-íényszóró esetén König-féle tokkal létesíthető. Ilyfajta 50 fényforrástól megvilágított, fényérzékeny cellában synchron, periodikus ellenállás­ingadozások gerjesztetnek, úgy, hogy egyenáramú feszültségnek a cellára való rákapcsolásánál a frekvenciával bíró, pul- 55 sáló egyenáramot kapunk. Ennek a pulisáló egyenáramnak konstans részét már most, transformátorok vagy hang­erősítők útján, kiküszöböljük és többé­kevésbbé sinusgörbe szerint lefolyó vál- 60 takozó áramot szitálunk ki, melynek je­lenlétét, illetve eltűnését a kívánt hatás létesítésére használjuk fel. Ez a talál­mány szerint úgy történik, hogy a vál­takozó áram, valamely alkalmas eszköz, 65 pl. audion útján történő, esetleges több­szörös erősbítés után, egyenirányúvá té­tetik és állandó áramú relaist tart nyitva. Az intermittáló fénysugár meg­szakításánál a cellában folyó áram tény- 70 leges egyenáram lesz, a kiszitált váltó­áram és vele együtt a relaisnek erősbí­tett, utólag ismét egyenirányúvá tett állandó árama ismét eltűnik és az ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom