87697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelő szárítására
— 2 — Az 1. és 2. ábrabeli (1) aknaszárító belsejében van kiképezve a (2) gázelosztó tér és a (3) gázgyüjtötér. A szárítandó tüzelőanyag a (4) adagolóin keresztül jut az 5 (5) száiríitótérbe, amelyből a (6) csonkon át léphet ki. A forró égési gázok a (7) vezetéken át jutnak a (2) elosztótérbe s ennek (8) nyílásain és a friss anyagrétagen keresztül az egyúttal porkiválasztó gya-10 ná.nt szolgáló (9) térbe. Az (5) szárítótér külső köpenyének (10) nyílásain át a gázok a (9) térből az előszárított anyagon keresztül a (3) gyűjtő térbe jutmak, amelyből a (11) vezetéken át távoznak. A ki-16 vált por a (9) porfogótérben hulil le s alul a szárítótérből kilépő megszárított tüzelővel újból elkeveredik. Az első szárítófokozatom. keresztülhaladt gázokat a (12) vezetékeken át bevezet et 1 forró gázok be-20 keverése révén lehet magasabb hőmérsékletre hozni. A magats teljesítménytől eltekintve, a találmány létesítette haladás abban áll, hogy a szárítást az aknaszárítóiban magas 25 hőmérsékű égési gázokkal végezhet jük. E hőmórsék akár 600c -ot is meghaladhat, anélkül, hogy zavaroktól kellene tartani. Az eddig esupán forgódobokban való szárításnál alkalmazható magas hőmér-30 sék folytán az aknaszárító hatásfoka javul, mimellett a poTképzödés hatékonyan leküzdetik. Az aknakemencének alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy az anyag jobban kínlélíetik, mint a forgó 35 dobban, amelyben pl. a barnaszén a folytonos hömpölyögtetés folytán legalább részben porrá hull szót. A 3. és. 4. ábrák az aknaszárító módosított alakját tüntetik fel. A szárítás az 40 előbb ismertetett módon megy végbe. A forró égési gázok előbb a frissen betáplált anyaggal kerülnek össze s azután adják le maradék melegüket egy vagy több további szárítófokozatban a tüzelőnek. A 45 hőveszleségek csökkentése céljából azonban a szárító gázoknak a második és esetleg további fokozatok előtt való újabb felmelegítése a gázoknak a szárítóaknából való kivezetése nélkül történik; azt a 50 teret tehát, amelyben a gázok az első szárítási fokon A'aló áthaladásuk uitán öszszegyiijtt etilek és pl. forró gázok hozzákeverése révén újból felmeliegíttetnek, magában a szárítóaknában rendezik el, 55 célszerűen olyan módon, hogy e tér külső falait teljesen környezze a szárítandó anyag. A szárítóakna ezen foganatosítási alakjánál az első fokozat utáni porkiválasztásról lemondhatunk. A porkiválasztót, ha ugyan szükségessé válna, az utolsó 60 szárítófokozat mögött rendezhetjük el. A 3. és 4. ábrabeli példa kétfokozatú szárítót mutat- A forró gáz a (13) vezetéken át lép a (14) szárítóaknába s azt a szárítandó tüzelővel egyenáramban ára- 65 mólja át. Az első (15) szárítási fok anyagrét egeiből a gáz a (16) hűtőtérbe jut, ahol forró égési gázokkal keverteitik. A forró égési gázokat pl. a (18) bevezeitőcső több (17) nyílásán át juttatjuk a (16) térbe. 70 Igen egyenletesen hevíthetjük fel a szárítóközeget azáltal, hogy a friss forró gázt szabályos közökben elrendezett szűk nyílásokon keresztül nagy sebességgel juttatjuk a (16) térbe, úgy hogy ezáltal a 75 térben lévő gázok eirősen ceszekevertetnek. Az újból felmeegített gázok a máBQ< dik (19) szárítófokozat aiiyagrétegeit áthatolva, a (20) vezetékeken át hagyják el az aknát. 80 Az akiia.szérító ezen alakjánál a hőveszteség eket lényegesen csökkentettük, mert a küllég által hűthető szabad falakkal bíró gázgyiijtőterek elker ültettek. A találmány ilyen kiképzése meílett a be- 85 rendezési költségek is csökkentetnek. Ezen aknaszárítót az 5. és 6. ábrából látható csekély módosítások után jó eredménnyel használhatjuk ellenáramszárításna is. A szárítóközegnek minden 90 fokozat után való újbóli felhevítése és 0 célra külön kemencének alkalmazása révén lehetővé válik a szárítást ellenáramban is úgy vezetni, hogy a frissen táplált tüzelő aránylag ma&as hőmérsékű (kb. 95 600°-ig) gázokkal kerülhessen össze. Arról is gondoskodhatunk, hogy az első fokozatban előszárított anyag a továbbá fokozatokban már csak az előbbinél alacsonyabb hőmérsékű szárítógázokkal jus- 100 son érintkezésbe. A szárítóközeget célszerűen körfolyamatban vezetjük a szárítón és a felhevítésre szolgáló kemencén keresztül. A találmány szerinti eíllenáramszárítás üzemmenetét az 5. és 6. ábrákban 105 feMünteteitt berendezéssel kapcsolatosan ismertetjük, mely példaképen két fokozatú aknaszárítónak van választva. A szárítóközeg keringetésére a (21) fujtató szolgál. A szárítóközeg a (22) veze- 110 léken lióp át a (23) aknába és a második (24) szárítási fokozat anyagrétegein áthatolva, a (25) térbe jut, ahol a (27) kemence (26) égési teréből jövő s a (28) csö-
