87696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés önthető anyag szárítására köfolyamatban égési gázokkal
Megjelent 1931. évi február h ó 390 -án . MAGYAR KIRÁLY! ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87696. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés önthető anyag szárítására körfolyamatban égési gázokkal. Metallbank und Metallurglsche G. A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1924 évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi május hó 14-ike. Az eljárás célja önthető anyagnak kering?) égési gázokkal való szárítását úgy a berendezés és az üzem egyszerűsége, mint a hatásfok szempontjából tökéletesí-5 teni, továbbá az égési gázokkal való szárításkor fellépő robbanásveszélyt kiküszöbölni. A keringetéssel működő szárítókba a szárítandó anyagot eddig gáztömítő záró-10 szerveken keresztül adagolták s a kiválasztandó gázifölösleget a keringő gáz újbóli felhevítése előtt választották ki a körfolyamatból. Ezen eljárás a szárító adagolásához költséges zárószerveket, nagy 15 szerkezeti magasságot igényel és a zárószervek kiszolgálását, valamint a szárítóban a töltésmagasság ellenőrzését teszi szükségessé. Ezen eljárásnál e mellett igen könnyen történhet meg, hogy a ki-20 lépő gázfölösleg nem használtatik ki teljesen, amennyiben a körfolyamatot telítési pontján több-kevésbbé túlhevítve hagyja el. Ezen hátrányok kiküszöbölésére a gáz-25 fölösleget a szárítóval zárószerv nélkül kapcsolt anyagtartályon keresztül lehetne kiáramolni hagyni. Ennek azonban lényeges hátránya lenne az a körülmény, hogy a gázfolösleg gőztartalma a frissen ada-30 golt hideg anyagra csapódva, azt összeragasztaná s a szárítóban újbóli elgőzölésre szorulna. E mellett az> anyag összeragadása helyenként gázáithatlanságot idézne elő s az egyenletes száradást lehetetlenné 85 tenné. A találmány értelmében a szárítást egy felül csak a betáplált anyaggal elzárt szárítóban eszközöljük. A gázfölösleget a körfolyamatba visszatérő gáztól elkülö-40 nítve, vonjuk ki az anyagból, még pedig a legutoljára a szárítógázok hatáskörébe jutott anyag felületéről. Ilyen módon a gázfölösleg hőtartalmát mindig teljesen hasznosítjuk, még ha a keringőgáz telítési fokán túl hevítve hagyná is el a szá- 45 rítót. A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy a szárítás egyfelől csak magával a szárítandó anyaggal elzárt szárítóban végezhessük, anélkül, hogy a gázfölösleget magasrétegű, friss, hideg anyagon keresz- 50 tiil kellene vezetni. A találmány tehát kiküszöböli a gázfölöslegben lévő gőznek magán az anyagon való kandenzálódását és ennek káros következményeit. A 2. igényben jellemzett eljárás a tar- 55 tálynyakat is hasznosítja a szárítás céljaira, ami által a keringőgáznak a szárítandó anyagból való kilépésére rendelkezésre álló felületet megnöveljük s a porképződést ezzel arányosan csökkentjük. 60 Hogy még kismennyiségű szárítógáz se hatolhasson keresztül a tartálytöltósen, a 3. igény értelmében a gáz fölösleget kürtő vagy mesterséges huzat révén szívhatjak le. Ha e közben levegőt is szívnánk ke- 65 resztül a tartálytöltésen, ez teljesen veszélytelen, mert a levegő nem hatolhat a szárítóba, hanem a gáz,fölösleggé! együtt vezettetik el. Ezen eljárás révén zárt helyiségekben lévő, csak a tartálytöltés ré- 70 vén elzárt szárítótelepeknél is teljesen elkerüljük a személyzetnek és a gépeknek a mindig kénessav-tartalmú égési gázok Okozta károsodását. Az 1. és 3. igényben védett eljárás foga- 75 natosítására. alkalmas berendezésnek a 4. igény szerinti kiviteli alakjánál a gázfölösleg kilépési felületei közvetlenül csatlakoznak az anyagot a szárítóba vezető csatornához, úgy hogy az esetleg ezen esa- 80
