87674. lajstromszámú szabadalom • Szélrosta

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI l^J SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87675. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás féltermékeknek és rostanyagoknak előállítására minden fajta növényekből, kiváltképpen tőzegből, a papírnemez és papírgyártás céljaira. Albert Koch Kommaiiditgresellschaft cég-Neckar m. Rottenburg". Fótszabadalom a 84130. számú szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi szeptember hó 15-ike. A törzsszabadalom szerinti eljárásnál a növényi rostokat váltakozva, alkalikus és klórozó fürdők hatásának tesszük ki, amikor is a ligninek és az inkrusztáló anyagok 5 a klór hatására az alkáliákban oldható állapotba hozatnak. A jelen találmány szerinti eljárás a jellemzett eljárásnak egy továbbfoganatosítási módja, általa a feldolgozási művelet 10 tartama megrövidül és az egész munkafolyamat elejétől végig egy fürdőben foganatosítható. Az eljárás lényegében egy klórozó és egy oxidáló folyamatnak egyesítéséből áll 15 és azon is alapszik, hogy bizonyos vegyszerek in statu nascendi igen erélyesen hatnak. Minden fajta, már erősen elfásodott növényrostok a jelen találmány szerinti el-2o járással egész rövid idő alatt megszabadíthatok a lignintől és a kérgektől, úgy hogy a cellulóza szabaddá tétetik. így pl. fagyapotból 3 óra alatt, finomabb faforgácsokból mintegy 5—6 óra alatt, finomabb 85 elosztású növényi rostokból, mint tőzegből, szalmából, nádból mintegy 1—Vá óra alatt nyomás vagy melegbevezetés alkalmazása nélkül, a szükséges vegyszereknek legtakarékosabb alkalmazása mellett, egész fehér B0 sejtanyag állítható elő, mely mindenféle célra, kiváltképpen finom és nyomópapír előállítására alkalmas. A találmány szerinti eljárás lényegében abban áll, hogy a feldolgozandó növény-B5 anyagokat mintegy 1—2%-os nátronlúgoldatba hozva, a masszába gyenge áramban klór gázt vezetünk be. A nátronlúg és a klórgáz egymásra hatásából különböző termékek keletkeznek, melyek mind a kérgek eltávolítását idézik elő. Az oldatba be- 40 lépő szabad klórgáz főként a lignint klórozza, míg a nátronlúg a keletkezett klórozási termékeket oldható állapotba hozza. A lassankint klórból és nátronlúgból keletkező natriumhypoklorit in statu nas- 45 cendi oxigén leadása által oxidál és fehérít. Ez a folyamat egy bizonyos idő után megáll, amikor ugyanis az egész nátronlúg hypoklorittá alakul át és e hypoklorit natriumklorid, illetve szabad sósav képző- 50 dése mellett kimerült; az ezentúl még beáramló klórgáz azonban a kérgeket csak tovább klórozza. Ha ezt a klórozást tovább folytatjuk, míg egy bizonyos klórfelesleg szaga által je- 55 lentkezik és most újból a fent megadott töménységű nátronlúgot adjuk az oldathoz, az oxidáló-, klórozó-, oldó- és fehérítőhatás újból kezdődik és a második vagy harmadik megismétlésnél a folyamat any- 60 nyira előrehaladt, hogy a jelenlévő rostok már csak cellulózét tartalmaznak, amely már annyira fehérítve van, hogy további kezelésére már nincs szükség. Az eljárás foganatosításánál exother- 65 mikus reakciók mennek végbe, a fürdő gyengén felmelegszik. Ha az eljárást óvatosan foganatosítjuk, ez a felmelegedés nem ölt nagyobb méreteket, egyébként is külső vízfürdő alkalmazása által annak 70 hatását ellensúlyozni tudjuk, úgy hogy sem a rostok szilárdságának csökkenésétől,