87668. lajstromszámú szabadalom • Hőkicsrélő elem

— 2 — Az egyes rekeszek hullámos és a rekeszek nyitott végeihez képest keresztirányban elrendezett (8,8) bádogcsíkok segélyé\ el szakaszokra vannak osztva, mimellett 5 ezen csíkok a (3) lemezeket egymástól kellő távolságban tartják és párhuzamos elrendezésük folytán a gázt és a levegőt kényszerítik, hogy áramlásuk irányát állandóan változtassák, miáltal a meleg-10 átadódás igen kedvezővé válik. A szélső (1 és 2) lemezekben, valamint a közbenső (3) lemezekben lyukak vannak kiképezve, melyek az elemen keresztülhatoló (9) támcsavarok felvételére szolgálnak, mely 15 utóbbiak akként vannak elrendezve, hogy egyszer a (8, 8a) hullámos bádogcsíkok alatt, másszor pedig ezek felett fekszenek. A (9) támcsavarok csavarmenetes végeire csatolt (10) csavaranyák segélyével 20 az összes lemezeket egymással kellően öszszekötjük, úgy hogy a közbenső lemezeknek egymásfelé hajlított szélei tömítve egymáson fekszenek. Ha ezen összeszorítás nem volna elegendő ahhoz, hogy az egyes 25 rekeszek légmentesen elzárassanak, akkor , a széleket összeforraszthatjuk. A (7) sarokdarabokban elrendezett (9) támcsavarok, melyek csupán a külső (1, 2) lemezeknek egymással való összekötte-30 tésére szolgálnak, különleges (11) alátétdarabokban (4. ábra) vezettetnek, miket az alsó (1) lemezre és a felső (2) lemezre helyezünk. A (9) támcsavarok célszerűen csőalakjában vannak kiképezve, és miként 35 ez az 5. ábrán látható, (13) lyukakkal vannak ellátva, melyek az egyes rekeszekbe torkolnak. A csőalakú (9) támcsavaroknak végei egy (f) gőzvezetékhez vannak kapcsolva, úgy hogy a rekeszek gőzbebo-40 csátás által nyomás alatt kifúvathatók és tisztíthatók. Habár az egyes hőkicserélő elemek tetszés szerinti méretekben készíthetők, az elemek nagysága mindazonáltal korlá£5 tozva van, minthogy a kereskedelemben a vaslemezek csak meghatározott méretekben fordulnak elő. Az elemek méreteinek megnövelése a kereskedelemben használatos vaslemezeknek összeheggesztése vagy 50 öszeszegecselése által nagyon körülményes és költséges volna, eltekintve attól, hogy a túlnagy méretű lemezeknek a meleg következtében való elhúzódása a mefevítésekkel sem volna kellően meggá-55 tolható. Ha tehát nagyobb fűtőfelületre • van szükség, mint amennyit egy elem kiadna, akkor több (a) elemet kapcsolunk egymással össze, azaz egy telepet létesí tünk, mint ez a 6. és 7. ábrán látható, mely esetben oly (S) összekötő- 6 darabokról gondoskodunk, melyek az egymásfölött elrendezett elemeket akként kötik egymással össze, hogy az egymásfölött lévő elemeknek keresztirányban nyitott rekeszei egymással összeköt- 6 tetésben állanak. Ebben az esetben a levegő vagy a (2) nyíl irányában halad az elemcsoporton keresztül, a fűtőgázak pedig az (1) nyíl irányában az elemcsoporton és az összekötő (S) darabokon ke- 7 resztül, vagy pedig megfordítva. Az itt leírt elrendezéssel a két közeg kombinált keresztáramlását érjük le, ami hatásos hőkicserélést biztosít. Az egyes elemeknek összeállítási módja 7 tetszés szerint lehet, miért is ez rendkívül sokféle módon eszközölhető és így mindenkor eleget tehetünk azon követelménynek, hogy az áramlási irány egy meghatározott legyen. Összekötő darabokat akár 8 a levegő, akár a gáz számára, akár pedig mindkét közeg számára alkalmazhatunk, aszerint amint ezt a hőkicserélő berendezés természete megköveteli. A közegeknek egy ily hőkicserélő be- 8í rendezésen keresztül való áramlása közben minden irányváltoztatásnál az áramlási sebességekben veszteségek állnak elő, melyek a súrlódás folytán előálló veszteségeket lényegesen növelik, úgy hogy az 91 áramlási sebességnek nem kívánt csökkenése állhat be. Ez a hátrány, miként ez a 8. és 9. ábrákon látható, igen egyszerű módon egy (Y) szellőztetőnek bekapcsolása által megszüntethető, mely célsze- 91 rűen egy összekötő (S) darab helyébe iktatható be. A 8. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint csupán a levegő tereléséről gondoskodunk, melynek sebességét egy (V) szellőztető segélyével a kí- p vánt fokban tartjuk, míg a fűtőgázak nincsenek irányváltoztatásnak alávetve, hogy a kürtő huzamát ne csökkentsük. A 9. ábrán bemutatott foganatosítási alak szerint a (V) levegőszellőztetőn kí- K vül a főtőgázak számára is alkalmazunk egy (V') szellőztetőt, minthogy ebben az esetben a fűtőgázak is 180°-os irányváltoztatásnak vannak alávetve. Utóbbi esetben a szellőztető előnyösen két elem kö- 1; zött rendezhető el. Minthogy tudvalevőleg a centrifugális fiívók alkalmasak arra, hogy a közeget mindenkor a szívás irányára merőleges irányban szállítsák, ennélfogva a gázak terelése veszteség nél- l] kül megy végbe. A szellőztetőnek ilyen