87665. lajstromszámú szabadalom • Fonalcsévélő és fonalsodró gép

— 2 -(7. ábra) a (13) fonalat a (12) lia/Áték mentén oldalirányban eltolja. A csévélőlemez nek a fonaltömeghez képest való váltakozó elforgatása a lengő (14) fonal vezető-5 vei kapcsolatban a fonaltöimegnek a forgástengelyhez képest haráüitirányban fekvő rétegekben való lerakását létesíti. A találmány értelmében a csévélőfejnek a fonaltárhoz képest való forgatását köz-10 vetlenül a (2) hajtórész által létesítjük, úgy hogy mindkét elem, t. i. a fonaltár ós a cisévéilőfej hajtásukat egyetlen egy mozgatható részről nyerik. A (2) hajtórész a (15) hüvellyel van szilárdan összekötve, 15 mely a (16) üreges tengelyen forgathatóan van elrendezve. A (16) tengely alsó végén a (17) csigával van ellátva, mely a (18) csavarkerékkel kapcsolódik; ezen csavarkerék (19) tengelye a (15) hüvely alsó vé-20 gén kiképezett csapágyban nyugszik. Ha a (16) tengely áll, akkor a (2) hajtórésznek és a (15) hüvelynek a (16) tengely körül való forgása azzal az erecüménnyel jár, hogy a (18) csavarkerók a (19) ten-25 gellyel együtt elforgattatik és azt az eliorgást arra használjuk fel, hogy a csévélőíéjnek forgó mozgást kölcsönözzünk. A (18) csavarkeréken ugyanis a (21) kúpkerék van megerősítve (4. és 5. ábra), 30 mely a (15) hüvely alsó végén ágyazott függőleges (23) tengelyen elrendezett (22) kúpkerékkel kapcsolódik. A (22) kúpkerékkel a (24) homlokkerék van szilárdan összekötve, mely a (9) szekrényen az üre-35 ges (26) csap útján megerősített (25) homiokkerékkel kapcsolódik. Ha a (18) csavarkereket tartó (15) hüvely a (16) üreges iengely körül elforog, akkor a csavarkerék a (17) csigával való kapcsolódás foly-40 ián saját tengelye körül elforgatta tik. A (18) csavarkerók forgását a (21, 22) és (24) fogaskerekek a (25) fogaskerékre viszik át, mely ezáltal a (15) hüvelyhez viszonyítva, elfordul. Minthogy azonban r. 45 (25/ fogaskerék a csévélő fej jel mereven van összekötve, ez utóbbi a (2) hajtóíárcsához és az (1) fonaltárhoz képest elfordul. A (2) hajtótáresa forgatása tehát a csévélőfejnek a fonal tárt ,>z képest való 50 elfordulását idézi elő. A csévélőfej (9) szekrénye a felfelé nyúló (27) peremmel vagy karimával van ellátva, mely a keiékáttéteit körülzárja és olajkamrát alkot, úgy hogy a kereke-55 ket olajban járathatjuk. A kerékáttétel ezen kamráját a (28) fedél zárja el. A (14) fonalvezető lengő mozgását szintén a (2) hajtótáresáról vezetjük le. A (14) fonalvezető ugyanis a (29) kar végén van elrendezve, mely kar a (9) szekró- 60 n yen kiképezett (31) hüvelyben (3. ábra) ágyazott vízszintes (30) lengő tengelyről lefelé nyúlik. A (30) tengely csigával ellátott (32) karja a (34) hornyolt dob (33) görbe hornyába nyúlik; a (34) dob a (9) 65 szekrényen áthatoló (35) csapon forgathatóan van ágyazva. A (34) hornyolt dobbal a (36) fogaskerék van szilárdan összekötve, melyet a (9) szekrénnyel szilárdan összekötött üreges (38) csapon forgatható 70 (37) fogaskerék hajt. A (37) fogaskerék a (15) hüvellyel úgy van összekötve, hogy a hüvely a fogaskereket forgása közben magával viszi. Minthogy pedig a csévélőfej (9) szekrényének forgássebessége más, 75 mint a (15) hüvelyé és a (2) hajtótárcsáé, a (36) fogaskerék tengelye körül elfordul és a (34) hornyolt dobot is elforgatja. A (37) homlokkeréknek a (15) hüvellyel való kapcsolására bármilyen alkalmas szerkezet használható. A rajz szerint a homlokkerók sík oldalán a (39) orr van kiképezve, mely a (15) hüvely (40) alsó végének kivágásába kapaszkodik. Ezen szerkezet a hüvely és a homlokkerók között a 85 szétszedést lehetővé tevő összeköttetést létesít. A (13) fonál vagy előfonat az üreges (41) orsón át lefelé halad ós az orsó alsó végén kilépve, a (42) íeszültségkiegyen- 90 lítő szemén megy keresztül. Ez a f eszültségkiegyenlítő a (14) fonal vezetővel egyezően úgy leng, hogy a fonal feszültsége mindig egyenletes maradjon. Könnyen belátható, hogy ha a (14) fonalvezető a (12) 95 fcasíték végénél van, a fonal lerakása gyorsabban megy végbe, mint akkor, amikor a fonalvezető a hasíték belső végénél áll, minthogy azok az utak, amelyeket -a hasíték két pontja az időegységben leír, 100 a, pontoknak a középponttól való távolságával arányosak. Ha tehát a fonál közvetlenül a (14) fonálvezetőhöz haladna, akkor abban az esetben, amikor a fonál a hasíték külső vécéhez közel lép keresztül 10E és azt a fonalvezető a fonalcséve széle közelében rakja le, a csévélendő anyagból az időegységben több vétetnek el, mint akkor, amikor a fonál a hasíték belső végén halad át és azt a fonálvezető a fo- 11C nálcséve középpontja közelében rakja le. A fonál tehát a feldolgozandó anyagból változó sebességgel vétetnék el és feszültsége változó volna. A (42) íesziiltségkiegyenlítő célja a mindenkori fonálszük- nj Béglet váltakozásainak kiegyenlítése és