87609. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

Megjelent 1931. évi február hó lfi-án. MAGTAR KI RÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87609. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Égési erőgép. Tartrais Eugéne Henri mérnök Maisons Laffite. A bejelentés napja 1921. évi december hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi december hó 22-ike. Jelen találmány folyékony tüzelőanyag belövelése által táplált olyan típusú tűzgépeken való tökéletesbítésre vonatkozik, melyeknél a dugattyú egy a hengert és 5 az elégési kamrát összekötő csatornába behatoló nyúlvánnyal bír. A találmány egyik jellemvonása, hogy a dugattyú nyúlványát egy vagy több csatorna töri át, amelyek egyrészt oldalt, 10 másrészt pedig az említett nyúlvány véglapján nyilnak és ezeken keresztül a dugattyú által összenyomott levegő vagy gázkeverék kis része távozhat, mikor az említett nyúlvány benyomul a csator-15 nába, melyről fentebb szó volt. A csatolt rajzon, mely a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját ábrázolja, az 1. ábra egy kétütemű mótor hengeréuek felső részét és a dugattyút tünteti fel 20 metszetben. A 2. ábra az elzáró rész kivitelének egy változata. Az (1) dugattyú teljes vonallal van feltüntetve azon helyzetben, melyet a (2) 25 henger felső részében foglal el kevéssel a holtpont előtt, míg magát a holtpontállást eredmény vonal jelzi. A löket alsó végén az (1) dugattyú kinyitotta és azután elzárta az öblítő levegőt bebocsátó 80 nyílásokat és a (2) henger levegőt szívott be, mely a dugattyú visszatérésekor öszszesűríttetik. Amikor a dugattyú elérkezik a teljes vonallal feltüntetett helyzetbe, azaz mikor a dugattyún levő nyúl-85 vány, vagyis a (4) elzáró rész hajlatának (3) széle egy szintbe kerül a (6) torokrész (5) szélével, akkor a dugattyú és a bengerfenék között ideiglenesen létrejött (7) kamrába zárt komprimált levegő a (4) és 40 (6) közötti (9) gyűrűalakú hézagon keresztül heves áramlással a (8) elégési kamrába nyomul és ott a (10) nyilak irányában kering. Mialatt ezen átömlés végbe megy, a (11) porlasztó a (12) nyilak irányában belöveli a folyékony tüzelőanyagot és 45 pedig tengelye körül egyenlően elosztva. Ezt a tüzelőanyagot a (9) hézagon keresztül beáramló gyűrűalakú (13) légoszlop megragadja és a (10) örvénybe sodorja. A legillóbb részecskék azonnal elgőzösít- 50 tetnek és a levegővel keverednek. A még cseppfolyós részek a centrifugális erő által a (8) kamra falaira sodortatnak, ahol azok vízhűtéssel nem lévén ellátva, vörös melegek. Most ez utóbbi tüzelő- 55 anyagrészecskék is elgőzösíttetnek és az így termelt gáz belép a (10) örvénybe. Ekkor a kompresszió és a falak melegének együttes hatása folytán beáll a gyújtás s lényegileg egyidejű elégés követke- 60 zik be. A ciklus az ismert módon fejeződik be. Ennél a működésnél a következő hátrányokat tapasztaltuk. Valószínű, hogy gyakorlatilag az át- 65 ömlés a henger (7) részéből az elégési kamra (20) üregébe nem folytatólagosan, hanem talán csekély hullámzásokkal (vagy visszaáramlásokkal) megy végbe, ami annak tulajdonítható, hogy a tüzelőanyag 70 a belövelése kezdetén annak egy része előbb ég el. Másrészt az ábrán srafirozott rész a (13) levegőcső belsejében aránylag nyugodt zónát képez. Tehát lehetséges, hogy már belövelt, de még el nem égett 75 tüzelőanyag véletlenül túl nagy mennyiségben vezettetik vissza ezen zónába, hogy sem ott elég karburálóközeget találhasson, eltekintve attól, hogy az nem is lesz jól égő állapotban (még cseppfolyós 80