87556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton és butolalkohol előállítására erjesztés útján

— 6 -lék tartalmát az (1) cső útján lefolyatjuk és a (D) higítókészülék fenekéhez vezetjük, mely készülék 80 hektoliter köbtartalmú. Ebbe a készülékbe megelőzőleg 5 30 hektoliter 70—80° hőmérsékletű vizet bocsátunk be a (J) tartályból. Midőn a (C) készülék teljesen kiürült, a (D) készülékben a hőmérséklet kb. 100°. Ezt a hőmérsékletet gőzzel való fűtés útit) ján 120°-ra növeljük és 10 percen át e hőmérsékleten tartjuk. Ezután a (D) készülék tartalmát az (E) készülékbe bocsátjuk át és ha a (D)-ben lévő anyag rejtett melege nem volna elegendő arra, Hogy az 15 anyagot az (E) tartályba emelje, akkor erre a célra a (34) felől jövő gőzt használjuk fel, amelyet a (D) készülék felső részében a cefre felülete fölé vezetünk, hogy a cefrét felnyomjuk. 20 Az (E) tartályból az anyagot a (3) csap útján a (G) erjesztőkádba osztjuk el, miután az útjába eső készülékrészeket előzetesen sterilizáltuk, amint azt fentebb ismertettük. A cefrének 37°-ra való le-25 hűtését akként szabályozzuk, hogy a hőmérséklet sülyedését (32) regisztrálóhőmérőn ellenőrizzük. Kb. egy óra elteltével a kád közel 100 hektoliter cefrét vett fel. Ebben a pil-30 lanatban valamelyik teljes erjedésben lévő kádból 20 hektoliter erjesztőanyagot veszünk el (ez az elvétel a 16. és 20. óra között eszközlendő, attól az időponttól számítva, amelyben magát ezt a kádat egy 35 megelőző kád tartalmának hozzákeverésével bevetettük) és ezt az erjesztőanyagot a (20) keverőcső útján vezetjük a (G) kádba, mimellett a fent említett sterilizáló műveletek foganatosítandók. A (G) 40 kád 3—4 óra elteltével teljesen megtelt és az erjedés felismerhető. A (B, C, D) készülékek egy-egy csoportjához hét munkafolyamat szükséges, hogy a kád 420—430 hektoliterrel teljék meg. Ehhez képest ez 45 a kád 3850 kg tengerit tartalmaz. Az erjedés kezdetén a tengeri 3'5—4° ballingot nyom; az oldható és suspendált keményítőt tartalmazza és nehezen szűrhető. Az aciditás 0'2—0'4 gr kénsav min-50 den előállított literre. Az erjedés első része alatt (6—8 óra) az aciditás növekedik és 2'4—2'6 g-ot ér el. A baktériumok behatása alatt a keményítő orgános savvá alakult át aceton és butilalkohol képződése 55 nélkül: a tengeri fajsúlya csak kevéssé változik, sőt annak növekedő tendenciája van, minthogy a fel nem oldott keményítő lassanként oldatba megy át. Általában véve, 10 óra elteltével az aceton és butilalkohol képződése állapít- © ható meg. Mihelyt ezen anyagok képződése megkezdődött, az az idővel arányosan előrehalad és pedig észrevehetően abban az állandó arányban, mely szerint 1 rész acetonra két rész butilalkohol esik. 61 Ezután az aciditás csökken és az erjedés végén kb. 0'4—0'8 g-nak felel meg. Az erjedés által fejlesztett gáz legnagyobb mérvű fejlődését 22—24 óra elteltével éri el, mely időt a kád bekövetke- 7i zett megtöltésének időpontjától számítjuk. A gáz ebben a pillanatban óránkénti 70— 75 köbméter a 3850 kg tengerit tartalmazó kádra. 24—26 óra elteltével, amelyet ugyanazon említett időponttól számítunk, 7i az erjedés be van fejezve és az aszeptikus kád tartalmát az (N) ülepítőtartályokba vezetjük át, hogy azután az anyagot abban az arányban, amelyben 60—70° Gay—Lussac-flegmák képződnek, lepárlás- 8( nak vessük alá-A gyártás kezdetén, midőn az 500 hektoliter köbtartalmú kádat két liter térfogatú ós a bakteriumtenyészetet (10.000-re 0'45) tartalmazó lombik segélyével bevetjük, az 8! erjedés időtartama 40 órára rúg a kád megtöltésének pillanatától számítva. A (G) erjesztőkád kb. 900 kg aoetont és butilalkoholt termel, ami a felhasznált tengeri súlyának 23—24%-ára rúgó terme- 9< lési hányadnak felel meg. Ezzel az eljárással az ipari termelést az aszeptikus erjesztőkád minden hektoliter köbtartalmára számítva, legalább naponkénti 1 kg acetonra és butilalkoholra fo- 91 kozzuk, ami az eddigi hasonló eljárásokkal sohasem érhető el. Szabadalmi igények: 1. Eljárás aceton és butilalkohol előállítására szénhidrátoknak butilbakteriu- H mok segélyével való erjesztése útján, jellemezve azáltal, hogy az elerjesztéshez bacillus butylicus B. F. (Boinot Eirmin) nevű különleges mikrobát alkalmazunk, melyet állati hulladékok- H ból állítunk elő és melyet le nem gömbölyített végekkel bíró hengeres kis rúd — alakja, 3"6—4 \l hosszúsága, 0'4 ji. szélessége és gyors spóraképződése jellemez, mely továbbá nagy diasz- 1 tátikus hatást fejt ki, nevezetesen az iparilag alkalmazott cefrékben vegetatív sokszorosodás útján, oszlás révén korlátlanul újraképződik anélkül, hogy elfajulna. 1